A görögkatolikus egyház területi alapon rendeződő gyermekvédelmi hálózata olyan – a Katolikus Egyház tanításán és erkölcsi értékrendjén alapuló – szakellátási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat is ellátó rendszer, amelynek keretében biztosítják a hátrányos helyzetű, illetve családjukból kiemelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek, fiatal felnőttek otthont nyújtó ellátását, különleges, speciális szükségletű gyerekek integrált elhelyezését, a fiatal felnőttek további utógondozói ellátását – mindezt szerető, családias, empatikus légkörben, modern környezetben, különféle támogató szolgáltatásokkal.
Fülöp metropolita köszöntőjében elmondta, mennyire fontosak az egyházban a gyermekek. „A gyermek kedves mindnyájunknak, ezért vagyok nagyon hálás minden jelenlévőnek, hogy egyházunk munkáját kiterjesztették a gyermekekkel – különösen is a nehéz sorsú gyermekekkel – való foglalkozással. Csupán a püspökök és papjaink lelkesedése kevés lenne a munkatársak elhivatottsága nélkül.”
„Feladatunk, hogy a sok nehézséget jelentő világban Isten jelenlétét érzékelhetővé tegyük az emberek, családok gondolkodásában” – zárta szavait a főpásztor.
Atanáz püspök a gyermekvédelmi munkát párhuzamba vonta az evangéliummal: „amit a legkisebbel tettetek, velem tettétek”(Mt 25, 40). „Azért vagyunk egyházi fenntartók, hogy ne csak 18 éves korukig segítsük a nehéz sorsú gyermekeket, hanem a jövőjükön is gondolkodjunk, a jövőjükben is segítséget nyújtsunk.” A megyéspüspök felidézte, hogy éppen tíz éve alapították a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézményt, hogy a rájuk bízottakról gondoskodjanak, őket szerető pártfogásába vegyék.
Ábel püspök kiemelte a hitre nevelés fontosságát. Mint mondta, a gondozott gyermekek kicsit zárt közegben vannak, segítenünk kell őket nemcsak abban, hogy a felnőtt életben boldoguljanak, hanem hogy közelebb vezessük őket Istenhez.
A püspök atyák bevezetője után a Hajdúdorogi Főegyházmegye gyermekvédelmi rendszerét dr. Tóthné dr. Tőkés Margaréta, a Gyermekvédelmi Fenntartói Iroda vezetője mutatta be. A főegyházmegye Hajdú-Bihar, részben Jász-Nagykun-Szolnok, és Fejér vármegyékben fejti ki tevékenységét. 2021 óta, a Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ alapításával a Dunántúlon is megkezdte gyermekvédelmi tevékenységét a görögkatolikus egyház. A gyermekvédelmi rendszer tanodaszolgáltatással is bővült, mely iskolai felzárkóztatást, szabadidő hasznos eltöltését biztosítja a gyermekek számára. A Székesfehérvár központú Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ, a hajdúnánási Szent Anna Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ és a Debrecen központú Szent Péter és Pál Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ 27 lakásotthonában és nevelőszülői hálózatában 1300-nál is több gyermekről gondoskodnak, 232 munkavállaló és 326 nevelőszülő segítségével.
A főegyházmegye gyermekvédelmi rendszerének lelki életétől Terdik János pasztorális helynök számolt be. Kiemelte, hogy nem csak a gyermekek lelki gondozása a feladatuk, hanem minden egyes dolgozóé. Vannak más felekezetű munkatársak is, ez azonban sosem okozott még problémát – minden munkatársra egyforma szeretettel tekintenek.
A Miskolci Egyházmegye munkájáról Ivancsóné Hajas Ágnes, a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény vezetője számolt be. A 127. zsoltárt idézve legfőbb kiindulópontjuknak azt tartják, hogy a gyermek az Úr ajándéka. Az intézmény névadója, Szent Zotikosz a IV. században Konstantinápolyban gyámolította az árva gyermekeket, ezért választották intézményük névadójának.
A 12 lakásotthonban 130, a nevelőszülői hálózatban 670 gyermek és fiatal gondozottról 373 munkatárs gondoskodik, melyből 207 nevelőszülő. Sajnos sok az egy évnél fiatalabb csecsemő. Szakmailag is kiemelt feladatuk a fiatalkorú anyák és gyermekeik otthont nyújtó ellátásának biztosítása. Lehetőséget biztosítanak arra a fiataloknak, hogy családias légkörben készüljenek a gyermek önálló nevelésére és az anyaságra. Gyermekük születése után segítenek nekik jó anyává válni és tanulmányaikat folytatni.
A közös programok, ünnepek közül kiemelkedik az évente megrendezett zsoltármondó összejövetel. Szándékosan nem versenynek hívják, hogy ne a versenyszellem, lámpaláz legyen a központban, hanem az imádság.
A fenntartó képviseletében Tyukodi Attila lelki igazgató elmondta, hogy az otthonokban a helyileg illetékes parókus egyéb lelkipásztori teendői mellett látja el a lelkivezetői feladatokat. Az intézményekben természetesen vannak nem hívő hátterű gondozott gyermekek és munkatársak is, de a lelki gondozást és programokat mindenki örömmel fogadja.
A Nyíregyházi Egyházmegye gyermekvédelmi rendszerét Bodnár-Szabó Ildikó, a Szociális Iroda vezetője mutatta be. Elmondta, hogy az átvett egyházi intézményekkel szemben sokkal nagyobbak az elvárások az állami, egészségügyi, szociális, és rendfenntartói szervek részéről egyaránt, valamint el kell oszlatni az egyházzal szemben tanúsított negatív előítéleteket, félelmet is.
Az egyházmegye nevelőszülői hálózatában 240 nevelőszülő 650 gyermekről, lakásotthonaiban 130 alkalmazott 120 gyermekről gondoskodik – 24 településen.
Egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a férőhelyek nem képesek kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Komoly kihívás a gyermekek családjából hozott rossz beidegződések, szokások, magatartásformák felülírása, a gyermekbántalmazások áldozatainak segítése, valamint a fiatalkorú lányok nem tervezett várandósságának kérdése. Nyírszőlősön az egyházmegye működtet egy olyan intézményt (Születések Háza), ahol a fiatalkorú anyák kisgyermekeikkel lakhatnak, ám a férőhelyek sajnos kevésnek bizonyulnak. A tavalyi évben 190 újszülött elhelyezésére érkezett igény. Hodászon krízisbe került családok számára működik átmeneti otthon.
Szemán László lelki igazgató elmondta, hogy fontosnak tartják a görögkatolikus lelkiség átadását a gondozott gyermekeknek és dolgozóknak egyaránt. Noha nagyon sok plusz munkát és tanítást igényel, mindent megtesznek minden egyes nem várt gyermek megszületéséért és gondoskodó környezetben történő fölneveléséért.
Az elhangzottakon túl mindhárom egyházmegye gyermekvédelmi intézményeinek közös jellemzője, hogy munkájukat pszichológusok, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógusok, lelkivezetők, egyéni fejlesztés, korrepetálás, rengeteg színes program, versenyek, táborok színesítik, ezzel is próbálva teljesebbé, boldogabbá tenni életüket.
A beszámolókat követően a Barnahus meghallgató és terápiás központ szolgálatvezetője, Joó-Szász Orsolya mutatta be a Szolgálat tevékenységét.
A metropólia gyermekvédelmi intézményei a jövőben rendszeres szakmai eszmecseréket terveznek.
PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT AZ ORSZÁGOS GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT AZ EGYHÁZMEGYÉK FENNTARTÁSÁBAN MŰKÖDŐ GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEKKEL
A családjukból kiemelt gyermekek lakásotthonokba illetve nevelőszülőnél való elhelyezését minden esetben gondos előkészületek előzik meg. Ilyen például, hogy a fővárosi/megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére tesz javaslatot arra, hova kerüljön egy gyermek a sorsának rendeződéséig, amennyiben elkerülhetetlen, hogy kiemeljék a rá ártalmas közegből.
Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársai és az egyházmegyék fenntartásában működő gyermekvédelmi intézmények az elmúlt időszakban szakmai műhelymunka keretében egyeztetéseket folytattak. Ennek célja, hogy a családjukat vesztett gyermekek elhelyezésével kapcsolatos teendők egyértelműek és követhetők legyenek a szakellátásban dolgozók számára. Továbbá biztosítsák számukra azokat az erőket és fejlődési lehetőségeket, amelyekkel meggyógyíthatók sebzettségük.
A március 27-én aláírt partnerségi megállapodás azt garantálja, hogy a gyermek érdekeit leginkább szolgáló döntéseket hozzák meg.
A dokumentumot Erdei Sándor országos igazgató úr (OGYSZ), Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya, dr. Orosz Atanáz püspök atya és Szocska A. Ábel püspök atya hitelesítette.
Hogyan teheted könnyebbé kisgyermeked és magad számára is az óvodai beszoktatást? Mit mondj, és miket ne az ovikezdés idején? Apró trükkök pedagógus szakértőnktől, hogy a gyerek egy-kettőre megszokja majd az új közösséget.
A szeptember az óvodakezdés ideje, sok anyukának, kisgyermeknek pedig egy korszak lezárulta. Sokan aggodalommal tekintenek az őszi kezdésre. Vajon figyelnek majd a gyerekemre? Hogyan tud alkalmazkodni az új napirendhez? Iszik majd eleget? Megvigasztalják, ha sír? Észreveszik az óvónők, ha bántják szegénykét? Mi lesz, ha nem eszi meg az ebédet?
10 jó tanács az óvodai beszoktatáshoz
1. Menjetek el együtt vásárolni, vegyél izgalmas, nagyfiús/nagylányos kiegészítőket!
Most, hogy eltelt az első hét, megérdemel egy kis jutalmat a gyermeked, amitől még inkább érzi, hogy ő már nagy, aki büszkén jár oviba. Vegyetek közösen valamit, például napszemüveget, vagány sapit, játék karórát. Vagy remek apróságokat lehet kapni, ha nem akarsz sokat költeni: kistáska, dobozkák, csatok, figurás kulacs, tolltartó.
2. Válasszatok együtt bevasalható és ragasztható matricát a netről!
Ha sikerül, szerezzetek be az ovis jeléhez hasonló vasalható matricát vagy valami vicces/aranyos figurát. Ha elkészültél, utána mutasd is meg a jellel ellátott kis ruhácskáit - biztosan fog neki örülni!
3. Beszélgess vele minél többet!
Célravezetőbb, ha a kicsiknek nem az ovis életről tartunk ismeretterjesztő beszámolót - számukra ez homályos, távoli. Érdemes inkább meséken keresztül együtt eljátszani a lehetséges helyzeteket, nehézségeket. Erre a legjobb alkalom az esti mese ideje: fürdés után nyugodt hangulatban, összebújva a kedvenc plüssállata nevében beszélgetést kezdeményezhetsz a piciddel.
Emelj ki egy-egy szituációt (például ebéd utáni alvás, játék, vita az ovis társakkal, verekedés, anyu/apu hiánya), és beszéljétek meg játékos formában. Meglátod, a gyereked hamar bekapcsolódik, az állatkájának szívesen válaszol, és így kicsit terelgetheted is, mit csináljon majd anyu/apu nélkül.
4. Meséld el, hogy mit fogsz csinálni, míg ő oviban lesz, és biztosítsd afelől, hogy mész érte!
Soha ne időpontot mondj, hanem kösd valami eseményhez: például "amikor ti ebédeltek, akkor én is eszem a munkahelyemen" "uzsonna után jövök", vagy "délután kimentek a kertbe, és oda fogok menni érted".
5. Nézzetek közösen ovis témájú meséket!
Szuper jó mesék vannak már, amik az ovis beszokás témáját dolgozzák fel. Kérd könyvtáros vagy eladó segítségét, és olvasgassátok együtt a történeteket!
6. Ne szégyelld a könnyeidet!
Nagyon sok helyen lehet olvasni, hogy a gyerek megérzi a szülei érzelmi szorongását, és sírósabban viseli az első heteket, ha a szülőnek is nehezebben megy az elengedés. Ez kétségtelenül így van. De mit tehetünk ellene?
Bár sok helyütt lehet olvasni, hogy a szülő igyekezzen nyugodt lenni, és ne mutassa ki, ha van ellenérzése, aggodalma, én mégis azt javaslom, hogy ne erőlködj. Nyilván nem a gyerek vállán kell kizokogni magadat, de most is a legjobb megoldás az őszinteség. Nyugodtan megmondhatod, hogy „ez anyunak/apunak is nehéz, hiányozni fogsz, és alig várom, hogy délután találkozzunk!”.
Ne szégyelld, ha netán te is elpityeredsz, inkább magyarázd meg, hogy azért sírsz, mert büszke vagy rá, hogy ilyen nagyfiú/nagylány lett már. Azért sírsz, mert nagyon szereted.
7. Ne mondd neki, hogy ne sírjon!
Az a legjobb, ha ő is megszabadul a feszültségeitől, nem fojtja magába azokat. Bátorítsd, hogy szabadon kifejezze az érzéseit. Ilyenkor nem is kell mondani semmit, elég, ha megölelgeted, megszeretgeted. Utána persze megdicsérheted, hogy milyen nagy már, hogy csak egy picikét kesergett.
8. Igyekezz reggel nem kapkodni!
Ez valószínűleg nehéz feladat. Tapasztalatból tudom… De ha reggel van idő még egy kis összebújásra, beszélgetésre, és mondjuk még a ruháját is kiválaszthatja, akkor biztos ő is nyugodtabban indul útnak, mintha állandóan sürgetnéd. Érdemes egy picit előbb felkelni a reggeli meghitt hangulat érdekében.
9. Maradj ott az oviban vele egy picit, mielőtt hazaindulnál!
Gyermeked örülni fog, ha bemész hozzá a csoportszobába, vagy kiülsz hozzá az udvarra, és megmutathatja, milyen játékok a kedvencei, mit csinált ma. (Persze akkor, ha az óvónők is beleegyeznek.) Érdemes ilyenkor kicsit beszélgetni nevelőkkel is. Nem is hinnéd, hogy mennyire figyelnek a gyermekeid! Ha látják, hogy kellemesen elbeszélgetsz, szimpatizálsz az óvónőkkel, hogy bízol bennük, akkor a picik is hamarabb kezdenek ragaszkodni hozzájuk.
10. És végül egy nehéz szabály…
Ki ne veszítette volna már el a türelmét a gyerekével szemben? Sokszor érzi magát az ember tehetetlennek, fáradtnak. Ilyenkor vannak jól bevált módszerek. Kinek ez, kinek az. De arra ügyelj, hogy ne hagyja el a szádat ilyesmi: "Jól van, majd az oviban jól megnevelnek!" Esetleg: "Alig várom, hogy az oviban legyél, nem lesz gondom veled." Nehogy akaratodon kívül is félelmet, ellenérzést kelts bennük.
Akárhogy is alakulnak az első hetek, az biztos, hogy nagyon jót fog tenni a közösségbe szokás, a sok élmény és a szakszerű, fejlesztő foglalkozás. De a legjobb az lesz az egészben, mikor egy-egy fárasztó ovis nap után anya és apa kicsit félretolják a teendőiket és beszállnak egy jó kis játékba!
Szerző: Pintérné Mirza Anna pedagógus, grafológus
Fotó: Freepik
Sok kisgyermeknél jelentkezik hasfájás, sírás vagy szorongás az iskolába indulás előtt. De vajon mi áll a háttérben, és hogyan segíthetünk?
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke az iskola előtti estén vagy reggel hasfájásra panaszkodik. A gyerekek ilyenkor gyakran annyira izgulnak a következő nap miatt, hogy a feszültség testi tünetekben jelenik meg.
Ez lehet teljesen ártalmatlan, átmeneti szorongás – ugyanaz a fajta izgalom, amit egy felnőtt is érez egy új munkahely vagy egy fontos feladat előtt.
A szorongás sokféleképpen mutatkozhat meg, de ezek a legtipikusabb tünetek:
- Nehéz elalvás vagy gyakori ébredés
- Fáradékonyság
- Ingerlékenység
- Figyelemzavar, nyugtalanság
- Izomfeszülés, gyomorfájás
- Ritkábban pánikszerű tünetek: remegés, szapora szívverés, légszomj
A gyerekek sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy félnek vagy aggódnak – helyette „csak” fáj a hasuk.
A szorongás oka lehet nagyon egyszerű is. Sok gyerek egyszerűen csak hiányolja a szüleit, és nehezen viseli a hosszú távollétet.
Máskor egy apró konfliktus, egy baráti vita vagy egy közelgő dolgozat okozza a feszültséget.
Természetesen fontos kizárni a fizikai okokat, illetve megvizsgálni, hogy történt-e bármi olyan dolog, ami miatt fél bemenni a közösségbe. Például csúfolódás, bántalmazás, konfliktus a társaival, vagy a tanárokkal.
Ha ezeket kizártuk, akkor nagy valószínűséggel szorongás, legfőképp szeparációs szorongás áll a háttérben. Természetesen a szorongást is nagyon komolyan kell venni, és mindenképpen kezelni kell.
Amikor egy gyermek reggelente hasfájással, szorongással indulna iskolába, a legfontosabb, hogy biztonságban érezze magát. A szülő támogatása, őszinte figyelme és a nyugalma sokkal többet számít, mint bármilyen különleges módszer.
- Beszélgessünk vele a következő napról
Sokat segít, ha a gyerek tudja, hogy iskola után valami kellemes dolog vár rá. Nem kell nagy programra gondolni: egy közös séta, egy kis játék vagy egy kedvenc nasi is elég ahhoz, hogy a másnap ne tűnjön olyan félelmetesnek.
- Hozzuk elő a pozitív élményeket
Érdemes felidézni, mi volt aznap jó az iskolában: egy vicces osztálytárs, egy kedves tanári megjegyzés vagy egy jól sikerült óra. Ezek a kis emlékek segítenek ellensúlyozni a félelmeket.
- Beszéljük át, mi okozhatja a feszültséget
Ha dolgozat közeleg, ha valaki megbántotta, vagy ha valami miatt bizonytalan, fontos, hogy elmondhassa. A gyerekek sokszor már attól megkönnyebbülnek, hogy kimondhatják, ami nyomasztja őket. A szülő pedig segíthet abban, hogy a helyzet ne tűnjön kezelhetetlennek.
- Adjunk neki érzelmi kapaszkodót
Egy családi fotó a zsebben, egy apró üzenet a tízórais dobozban vagy egy kedves rajz a táskában olyan apróság, ami egész nap erőt és biztonságos kapaszkodót adhat.
Kisebb gyerekeknél az is sokat jelent, ha a szülő néha beugrik olvasni a csoportba vagy együtt ebédel velük – de ezt mindig a gyermek érzékenységéhez igazítsuk.
- Legyünk türelmesek és figyelmesek
A gyerekeknek nem mindig megoldásra van szükségük, sokszor csak arra, hogy valaki meghallgassa őket. A szülő nyugodtsága, támogatása, a teljes elfogadás, a közös beszélgetések és az esti összebújások sokszor többet érnek, mint bármilyen tanács.
A reggeli hasfájás gyakran a gyermeki szorongás egyik legártatlanabb, mégis leggyakoribb jele. A jó hír az, hogy a legtöbb esetben idővel elmúlik, és a szülői odafigyelés, szeretet és következetesség sokat segít.
A gyerekek néha egyszerűen csak minket szeretnének kicsit közelebb tudni magukhoz – és ez teljesen rendben van.
Amennyiben nem múlik, akkor fontos szakember segítségét kérni!
Fotó: Freepik
A túl sok képernyőidő káros hatással lehet a gyerekek alvására, figyelmére és egészségére. Mutatunk 60 szuper képernyőmentes nyári programot, amelyek mozgásra, játékra ösztönöznek és valódi közös családi élményeket teremtenek.
Egyre több időt töltenek a gyerekek képernyő előtt
A digitális eszközök ma már a mindennapjaink részét képezik, és sok családban természetesnek számít, hogy a gyerekek szabadidejük jelentős részét televízió, tablet, telefon vagy számítógép előtt töltik. Bár a technológia számos előnnyel jár, a túlzott képernyőhasználat komoly kockázatokat is hordoz.
Kutatások szerint a túl sok képernyő előtt töltött idő összefüggésbe hozható alvásproblémákkal, figyelemzavarral, mozgásszegény életmóddal és az elhízás fokozott kockázatával. Erről itt olvashatsz részletesebben >>
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyermekek fejlődő idegrendszerére is nagyon rossz hatással van a túlzott digitális ingerterhelés.
A gyerekeknek szükségük van a mozgásra, a szabad játékra, a természet felfedezésére és a személyes kapcsolatokra. A nyár pedig tökéletes alkalom arra, hogy egy kicsit háttérbe szorítsátok a képernyőket, és közösen élményeket gyűjtsetek.
Érdemes akár heti egy képernyőmentes napot bevezetni, vagy kijelölni olyan területeket az otthonban – például az étkezőasztalt vagy az autót –, ahol sem a gyerekek, sem a szülők nem használják a telefonjukat.
Ha elfogytak az ötletek, inspirálódjatok az alábbi listából!
- Piknikezzetek a szabadban
- Ugráljatok pocsolyákban egy eső után
- Menjetek úszni
- Készítsetek papírrepülőt vagy papírhelikoptert, és versenyeztessétek őket - itt találsz pontos leírást az elkészítéshez
- Grillezzetek virslit vagy hot dogot
- Készítsetek sült pillecukros finomságot
- Gyártsatok házi gyurmát - itt találsz receptet hozzá
- Fogjatok be bogarakat, és figyeljétek meg őket közelről
- Tartsatok családi pikniket a parkban
- Menjetek egy nagy sétára
- Készítsetek rajzokat vagy vezessetek nyári naplót
- Nézzetek meg egy helyi sportmérkőzést
- Fújjatok óriási szappanbuborékokat - itt találsz házi szappanbuborék készítéshez receptet
- Rajzoljatok járdára színes krétákkal
- Készítsetek közösen saját mesekönyvet
- Fessetek kavicsokat - itt találsz kavicsfestéshez mintákat
- Ültessetek virágokat vagy zöldségeket.
- Táncoljatok az esőben
- Fedezzetek fel egy olyan játszóteret, ahol még nem jártatok
- Játsszatok a kerti locsolóval
- Készítsetek papírlegyezőket
- Állítsatok fel limonádés standot
- Süssétek meg együtt a kedvenc süteményeteket - itt találsz mondókákat sütéshez-főzéshez
- Keressetek csillagképeket az éjszakai égbolton
- Szervezzetek természetjáró kincskeresést
- Verjetek sátrat a kertben, és táborozzatok
- Készítsetek házi fagylaltot vagy jégkrémet
- Építsetek kuckót, és olvassatok benne
- Másszatok fára, ha biztonságos körülmények között megoldható
- Menjetek horgászni
- Készítsetek sárpitét vagy sárkonyhai „remekműveket”
- Kerékpározzatok együtt
- Játsszatok egyszerű matematikai vagy kártyajátékokat
- Homokozzatok
- Figyeljétek meg a pillangók életét és fejlődését
- Labdázzatok, dobjatok és kapjatok el labdát
- Játsszatok ugróiskolát
- Kosárlabdázzatok
- Nézzetek meg egy helyi felvonulást vagy rendezvényt
- Építsetek erődöt pokrócokból vagy ágakból
- Próbáljatok kavicsot pattogtatni a víz felszínén
- Készítsetek karkötőt virágokból vagy fűszálakból
- Játsszatok „Kacsa, kacsa, gúnár” játékot a szabadban
- Mossátok meg a kerti játékokat egy vödör vízben
- Pihenjetek egy függőágyban
- Gyűjtsetek leveleket, köveket és tobozokat, majd számoljatok velük
- Készítsetek madáretetőt vagy madárházat
- Építsetek tündérházat természetes anyagokból
- Játsszatok kerti baseballt vagy ütős labdajátékot
- Látogassatok el egy múzeumba
- Ugrókötelezzetek - itt olvashatod el, hogy mennyi mindent fejleszt az ugrókötelezés
- Nézzetek tűzijátékot
- Készítsetek friss eperlimonádét
- Szedjetek bogyós gyümölcsöket, és főzzetek belőlük lekvárt
- Írjatok levelet egy barátnak vagy rokonnak
- Süssetek pillecukrot tábortűznél
- Látogassatok el egy termelői piacra
- Játsszatok kincskeresős bújócskát a kertben úgy, hogy egy játékot kell megtaláln
- Készítsetek házi pizzát friss zöldségekkel
- Rendezzetek otthoni pizsamapartit
Nem kell túlgondolni és túl sok programot szervezni!
Nem szükséges minden nap különleges programot szervezni. Sokszor a legegyszerűbb tevékenységek – egy séta, egy biciklizés vagy egy közös piknik – jelentik a legszebb gyerekkori emlékeket. A lényeg, hogy a gyerekek mozoghassanak, felfedezhessenek, alkothassanak és együtt lehessenek a családjukkal.
A képernyők helyett adjunk nekik minél több valódi élményt – ezekre fognak emlékezni évekkel később is.
Fotó: Freepik
Szülők lapja
