Hogyan teheted könnyebbé kisgyermeked és magad számára is az óvodai beszoktatást? Mit mondj, és miket ne az ovikezdés idején? Apró trükkök pedagógus szakértőnktől, hogy a gyerek egy-kettőre megszokja majd az új közösséget.
A szeptember az óvodakezdés ideje, sok anyukának, kisgyermeknek pedig egy korszak lezárulta. Sokan aggodalommal tekintenek az őszi kezdésre. Vajon figyelnek majd a gyerekemre? Hogyan tud alkalmazkodni az új napirendhez? Iszik majd eleget? Megvigasztalják, ha sír? Észreveszik az óvónők, ha bántják szegénykét? Mi lesz, ha nem eszi meg az ebédet?
10 jó tanács az óvodai beszoktatáshoz
1. Menjetek el együtt vásárolni, vegyél izgalmas, nagyfiús/nagylányos kiegészítőket!
Most, hogy eltelt az első hét, megérdemel egy kis jutalmat a gyermeked, amitől még inkább érzi, hogy ő már nagy, aki büszkén jár oviba. Vegyetek közösen valamit, például napszemüveget, vagány sapit, játék karórát. Vagy remek apróságokat lehet kapni, ha nem akarsz sokat költeni: kistáska, dobozkák, csatok, figurás kulacs, tolltartó.
2. Válasszatok együtt bevasalható és ragasztható matricát a netről!
Ha sikerül, szerezzetek be az ovis jeléhez hasonló vasalható matricát vagy valami vicces/aranyos figurát. Ha elkészültél, utána mutasd is meg a jellel ellátott kis ruhácskáit - biztosan fog neki örülni!
3. Beszélgess vele minél többet!
Célravezetőbb, ha a kicsiknek nem az ovis életről tartunk ismeretterjesztő beszámolót - számukra ez homályos, távoli. Érdemes inkább meséken keresztül együtt eljátszani a lehetséges helyzeteket, nehézségeket. Erre a legjobb alkalom az esti mese ideje: fürdés után nyugodt hangulatban, összebújva a kedvenc plüssállata nevében beszélgetést kezdeményezhetsz a piciddel.
Emelj ki egy-egy szituációt (például ebéd utáni alvás, játék, vita az ovis társakkal, verekedés, anyu/apu hiánya), és beszéljétek meg játékos formában. Meglátod, a gyereked hamar bekapcsolódik, az állatkájának szívesen válaszol, és így kicsit terelgetheted is, mit csináljon majd anyu/apu nélkül.
4. Meséld el, hogy mit fogsz csinálni, míg ő oviban lesz, és biztosítsd afelől, hogy mész érte!
Soha ne időpontot mondj, hanem kösd valami eseményhez: például "amikor ti ebédeltek, akkor én is eszem a munkahelyemen" "uzsonna után jövök", vagy "délután kimentek a kertbe, és oda fogok menni érted".
5. Nézzetek közösen ovis témájú meséket!
Szuper jó mesék vannak már, amik az ovis beszokás témáját dolgozzák fel. Kérd könyvtáros vagy eladó segítségét, és olvasgassátok együtt a történeteket!
6. Ne szégyelld a könnyeidet!
Nagyon sok helyen lehet olvasni, hogy a gyerek megérzi a szülei érzelmi szorongását, és sírósabban viseli az első heteket, ha a szülőnek is nehezebben megy az elengedés. Ez kétségtelenül így van. De mit tehetünk ellene?
Bár sok helyütt lehet olvasni, hogy a szülő igyekezzen nyugodt lenni, és ne mutassa ki, ha van ellenérzése, aggodalma, én mégis azt javaslom, hogy ne erőlködj. Nyilván nem a gyerek vállán kell kizokogni magadat, de most is a legjobb megoldás az őszinteség. Nyugodtan megmondhatod, hogy „ez anyunak/apunak is nehéz, hiányozni fogsz, és alig várom, hogy délután találkozzunk!”.
Ne szégyelld, ha netán te is elpityeredsz, inkább magyarázd meg, hogy azért sírsz, mert büszke vagy rá, hogy ilyen nagyfiú/nagylány lett már. Azért sírsz, mert nagyon szereted.
7. Ne mondd neki, hogy ne sírjon!
Az a legjobb, ha ő is megszabadul a feszültségeitől, nem fojtja magába azokat. Bátorítsd, hogy szabadon kifejezze az érzéseit. Ilyenkor nem is kell mondani semmit, elég, ha megölelgeted, megszeretgeted. Utána persze megdicsérheted, hogy milyen nagy már, hogy csak egy picikét kesergett.
8. Igyekezz reggel nem kapkodni!
Ez valószínűleg nehéz feladat. Tapasztalatból tudom… De ha reggel van idő még egy kis összebújásra, beszélgetésre, és mondjuk még a ruháját is kiválaszthatja, akkor biztos ő is nyugodtabban indul útnak, mintha állandóan sürgetnéd. Érdemes egy picit előbb felkelni a reggeli meghitt hangulat érdekében.
9. Maradj ott az oviban vele egy picit, mielőtt hazaindulnál!
Gyermeked örülni fog, ha bemész hozzá a csoportszobába, vagy kiülsz hozzá az udvarra, és megmutathatja, milyen játékok a kedvencei, mit csinált ma. (Persze akkor, ha az óvónők is beleegyeznek.) Érdemes ilyenkor kicsit beszélgetni nevelőkkel is. Nem is hinnéd, hogy mennyire figyelnek a gyermekeid! Ha látják, hogy kellemesen elbeszélgetsz, szimpatizálsz az óvónőkkel, hogy bízol bennük, akkor a picik is hamarabb kezdenek ragaszkodni hozzájuk.
10. És végül egy nehéz szabály…
Ki ne veszítette volna már el a türelmét a gyerekével szemben? Sokszor érzi magát az ember tehetetlennek, fáradtnak. Ilyenkor vannak jól bevált módszerek. Kinek ez, kinek az. De arra ügyelj, hogy ne hagyja el a szádat ilyesmi: "Jól van, majd az oviban jól megnevelnek!" Esetleg: "Alig várom, hogy az oviban legyél, nem lesz gondom veled." Nehogy akaratodon kívül is félelmet, ellenérzést kelts bennük.
Akárhogy is alakulnak az első hetek, az biztos, hogy nagyon jót fog tenni a közösségbe szokás, a sok élmény és a szakszerű, fejlesztő foglalkozás. De a legjobb az lesz az egészben, mikor egy-egy fárasztó ovis nap után anya és apa kicsit félretolják a teendőiket és beszállnak egy jó kis játékba!
Szerző: Pintérné Mirza Anna pedagógus, grafológus
Fotó: Freepik
Sok kisgyermeknél jelentkezik hasfájás, sírás vagy szorongás az iskolába indulás előtt. De vajon mi áll a háttérben, és hogyan segíthetünk?
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke az iskola előtti estén vagy reggel hasfájásra panaszkodik. A gyerekek ilyenkor gyakran annyira izgulnak a következő nap miatt, hogy a feszültség testi tünetekben jelenik meg.
Ez lehet teljesen ártalmatlan, átmeneti szorongás – ugyanaz a fajta izgalom, amit egy felnőtt is érez egy új munkahely vagy egy fontos feladat előtt.
A szorongás sokféleképpen mutatkozhat meg, de ezek a legtipikusabb tünetek:
- Nehéz elalvás vagy gyakori ébredés
- Fáradékonyság
- Ingerlékenység
- Figyelemzavar, nyugtalanság
- Izomfeszülés, gyomorfájás
- Ritkábban pánikszerű tünetek: remegés, szapora szívverés, légszomj
A gyerekek sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy félnek vagy aggódnak – helyette „csak” fáj a hasuk.
A szorongás oka lehet nagyon egyszerű is. Sok gyerek egyszerűen csak hiányolja a szüleit, és nehezen viseli a hosszú távollétet.
Máskor egy apró konfliktus, egy baráti vita vagy egy közelgő dolgozat okozza a feszültséget.
Természetesen fontos kizárni a fizikai okokat, illetve megvizsgálni, hogy történt-e bármi olyan dolog, ami miatt fél bemenni a közösségbe. Például csúfolódás, bántalmazás, konfliktus a társaival, vagy a tanárokkal.
Ha ezeket kizártuk, akkor nagy valószínűséggel szorongás, legfőképp szeparációs szorongás áll a háttérben. Természetesen a szorongást is nagyon komolyan kell venni, és mindenképpen kezelni kell.
Amikor egy gyermek reggelente hasfájással, szorongással indulna iskolába, a legfontosabb, hogy biztonságban érezze magát. A szülő támogatása, őszinte figyelme és a nyugalma sokkal többet számít, mint bármilyen különleges módszer.
- Beszélgessünk vele a következő napról
Sokat segít, ha a gyerek tudja, hogy iskola után valami kellemes dolog vár rá. Nem kell nagy programra gondolni: egy közös séta, egy kis játék vagy egy kedvenc nasi is elég ahhoz, hogy a másnap ne tűnjön olyan félelmetesnek.
- Hozzuk elő a pozitív élményeket
Érdemes felidézni, mi volt aznap jó az iskolában: egy vicces osztálytárs, egy kedves tanári megjegyzés vagy egy jól sikerült óra. Ezek a kis emlékek segítenek ellensúlyozni a félelmeket.
- Beszéljük át, mi okozhatja a feszültséget
Ha dolgozat közeleg, ha valaki megbántotta, vagy ha valami miatt bizonytalan, fontos, hogy elmondhassa. A gyerekek sokszor már attól megkönnyebbülnek, hogy kimondhatják, ami nyomasztja őket. A szülő pedig segíthet abban, hogy a helyzet ne tűnjön kezelhetetlennek.
- Adjunk neki érzelmi kapaszkodót
Egy családi fotó a zsebben, egy apró üzenet a tízórais dobozban vagy egy kedves rajz a táskában olyan apróság, ami egész nap erőt és biztonságos kapaszkodót adhat.
Kisebb gyerekeknél az is sokat jelent, ha a szülő néha beugrik olvasni a csoportba vagy együtt ebédel velük – de ezt mindig a gyermek érzékenységéhez igazítsuk.
- Legyünk türelmesek és figyelmesek
A gyerekeknek nem mindig megoldásra van szükségük, sokszor csak arra, hogy valaki meghallgassa őket. A szülő nyugodtsága, támogatása, a teljes elfogadás, a közös beszélgetések és az esti összebújások sokszor többet érnek, mint bármilyen tanács.
A reggeli hasfájás gyakran a gyermeki szorongás egyik legártatlanabb, mégis leggyakoribb jele. A jó hír az, hogy a legtöbb esetben idővel elmúlik, és a szülői odafigyelés, szeretet és következetesség sokat segít.
A gyerekek néha egyszerűen csak minket szeretnének kicsit közelebb tudni magukhoz – és ez teljesen rendben van.
Amennyiben nem múlik, akkor fontos szakember segítségét kérni!
Fotó: Freepik
A túl sok képernyőidő káros hatással lehet a gyerekek alvására, figyelmére és egészségére. Mutatunk 60 szuper képernyőmentes nyári programot, amelyek mozgásra, játékra ösztönöznek és valódi közös családi élményeket teremtenek.
Egyre több időt töltenek a gyerekek képernyő előtt
A digitális eszközök ma már a mindennapjaink részét képezik, és sok családban természetesnek számít, hogy a gyerekek szabadidejük jelentős részét televízió, tablet, telefon vagy számítógép előtt töltik. Bár a technológia számos előnnyel jár, a túlzott képernyőhasználat komoly kockázatokat is hordoz.
Kutatások szerint a túl sok képernyő előtt töltött idő összefüggésbe hozható alvásproblémákkal, figyelemzavarral, mozgásszegény életmóddal és az elhízás fokozott kockázatával. Erről itt olvashatsz részletesebben >>
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyermekek fejlődő idegrendszerére is nagyon rossz hatással van a túlzott digitális ingerterhelés.
A gyerekeknek szükségük van a mozgásra, a szabad játékra, a természet felfedezésére és a személyes kapcsolatokra. A nyár pedig tökéletes alkalom arra, hogy egy kicsit háttérbe szorítsátok a képernyőket, és közösen élményeket gyűjtsetek.
Érdemes akár heti egy képernyőmentes napot bevezetni, vagy kijelölni olyan területeket az otthonban – például az étkezőasztalt vagy az autót –, ahol sem a gyerekek, sem a szülők nem használják a telefonjukat.
Ha elfogytak az ötletek, inspirálódjatok az alábbi listából!
- Piknikezzetek a szabadban
- Ugráljatok pocsolyákban egy eső után
- Menjetek úszni
- Készítsetek papírrepülőt vagy papírhelikoptert, és versenyeztessétek őket - itt találsz pontos leírást az elkészítéshez
- Grillezzetek virslit vagy hot dogot
- Készítsetek sült pillecukros finomságot
- Gyártsatok házi gyurmát - itt találsz receptet hozzá
- Fogjatok be bogarakat, és figyeljétek meg őket közelről
- Tartsatok családi pikniket a parkban
- Menjetek egy nagy sétára
- Készítsetek rajzokat vagy vezessetek nyári naplót
- Nézzetek meg egy helyi sportmérkőzést
- Fújjatok óriási szappanbuborékokat - itt találsz házi szappanbuborék készítéshez receptet
- Rajzoljatok járdára színes krétákkal
- Készítsetek közösen saját mesekönyvet
- Fessetek kavicsokat - itt találsz kavicsfestéshez mintákat
- Ültessetek virágokat vagy zöldségeket.
- Táncoljatok az esőben
- Fedezzetek fel egy olyan játszóteret, ahol még nem jártatok
- Játsszatok a kerti locsolóval
- Készítsetek papírlegyezőket
- Állítsatok fel limonádés standot
- Süssétek meg együtt a kedvenc süteményeteket - itt találsz mondókákat sütéshez-főzéshez
- Keressetek csillagképeket az éjszakai égbolton
- Szervezzetek természetjáró kincskeresést
- Verjetek sátrat a kertben, és táborozzatok
- Készítsetek házi fagylaltot vagy jégkrémet
- Építsetek kuckót, és olvassatok benne
- Másszatok fára, ha biztonságos körülmények között megoldható
- Menjetek horgászni
- Készítsetek sárpitét vagy sárkonyhai „remekműveket”
- Kerékpározzatok együtt
- Játsszatok egyszerű matematikai vagy kártyajátékokat
- Homokozzatok
- Figyeljétek meg a pillangók életét és fejlődését
- Labdázzatok, dobjatok és kapjatok el labdát
- Játsszatok ugróiskolát
- Kosárlabdázzatok
- Nézzetek meg egy helyi felvonulást vagy rendezvényt
- Építsetek erődöt pokrócokból vagy ágakból
- Próbáljatok kavicsot pattogtatni a víz felszínén
- Készítsetek karkötőt virágokból vagy fűszálakból
- Játsszatok „Kacsa, kacsa, gúnár” játékot a szabadban
- Mossátok meg a kerti játékokat egy vödör vízben
- Pihenjetek egy függőágyban
- Gyűjtsetek leveleket, köveket és tobozokat, majd számoljatok velük
- Készítsetek madáretetőt vagy madárházat
- Építsetek tündérházat természetes anyagokból
- Játsszatok kerti baseballt vagy ütős labdajátékot
- Látogassatok el egy múzeumba
- Ugrókötelezzetek - itt olvashatod el, hogy mennyi mindent fejleszt az ugrókötelezés
- Nézzetek tűzijátékot
- Készítsetek friss eperlimonádét
- Szedjetek bogyós gyümölcsöket, és főzzetek belőlük lekvárt
- Írjatok levelet egy barátnak vagy rokonnak
- Süssetek pillecukrot tábortűznél
- Látogassatok el egy termelői piacra
- Játsszatok kincskeresős bújócskát a kertben úgy, hogy egy játékot kell megtaláln
- Készítsetek házi pizzát friss zöldségekkel
- Rendezzetek otthoni pizsamapartit
Nem kell túlgondolni és túl sok programot szervezni!
Nem szükséges minden nap különleges programot szervezni. Sokszor a legegyszerűbb tevékenységek – egy séta, egy biciklizés vagy egy közös piknik – jelentik a legszebb gyerekkori emlékeket. A lényeg, hogy a gyerekek mozoghassanak, felfedezhessenek, alkothassanak és együtt lehessenek a családjukkal.
A képernyők helyett adjunk nekik minél több valódi élményt – ezekre fognak emlékezni évekkel később is.
Fotó: Freepik
Szülők lapja
Honnan tudhatod, hogy iskolaérett-e? Milyen játékok, játékos feladatok segítik a gyerekeket, hogy könnyebben menjen majd az írás, olvasás, számolás? - Gyógypedagógus szakértő tanácsai
1. Magasság és testsúly
120-130 cm-es magasság és a 20-22 kg.
Előfordulhatnak egyéni eltérések - egy kis eltérés egyáltalán nem befolyásolja az iskolaérettséget.
2. Fogváltás elindulása
Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.
Mit tehetünk?
Ahogy a magasság, ez sem rajtunk múlik, viszont a fájdalom elviselésének díjául javaslom a fogtündér belakoltatását a kihullott fogacskák éjszakájára.
3. Második alakváltás
A kisgyerekekre jellemző poci eltűnik, a test megnyúlik.
Mit tehetünk?
Isten ments, hogy beavatkozzunk a természet folyamatába! Játsszunk azonban jó sokat a friss levegőn, kosarazzunk, labdázzunk a gyerekkel!
4. Cipőkötés
A cipőfűző megkötésének a tudása csak részben gyakorlás függvénye, sokkal inkább finommotorika, téri tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség.
Hogyan fejleszthető?
Itt találhattok egy kis segítséget a cipőkötés megtanításához »
5. Megfelelő ceruzafogás
A helyes ceruzafogás megsegíti a vonalvezetést. Helytelen ceruzafogással sokkal nagyobb erőfeszítést jelent az írás. Nehézségei igazán akkor jelentkeznek, amikor az írás mennyisége megnövekszik.Amennyiben nem elég ügyes a gyerek, legyünk türelemmel, mert a kéztőcsontok mindegyike még mindig nem fejlődött ki, a csöves-csontok sem záródtak és kéz irányítását végző érző- és mozgatópályák sem izolálódtak még. A kéz fejlődése kb. 12 éves korra fejeződik be).
Hogyan fejleszthető?
Erősítsük, ügyesítsük a kezeket, ujjakat: gyurmázzunk sokat, süssünk közösen süteményt! Nem baj, ha a bejgli tésztájából a vájdlingon kívülre is jut, az sem, ha a pékkiflik inkább zsemle alakúakká válnak a gyermek kezében!
Itt találod a főzés nélküli só-liszt gyurma receptjét
Itt találod a főzhető gyurma receptjét
6. Elemi mozgások rendezettsége
Az elemi mozgások pontatlan, hibás végrehajtása az idegrendszer éretlenségét jelenti. A tanulási nehézséget akár 70 %-ban is okozhatják!
Hogyan fejleszthető?
Járjunk játszótérre, menjünk játszóházakba, vagy akár otthonra is vehetünk műanyag alagutat, s gyakoroljuk a kúszást-mászást közösen! A kúszás, mászás, lábujjon-sarkon-talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet.
7. Jó egyensúlyérzék
A jó egyensúlyérzék fejlett idegrendszerre utal, az egyensúlyérzék bizonytalansága idegrendszeri rendellenességre utalhat, ami viszont figyelemkoncentrációs és magatartási zavart okozhat.
Hogyan fejleszthető?
Gyakoroljuk a vonalon járást, a mérlegállást, a „pincérkedést” tálcával. Lányok nagyon szeretik a különböző balerinagyakorlatokat.
8. Vállöv, könyökízület, csuklóízület finommozgása
A vállöveknek, csuklónak, ujjaknak mozgékonynak, függetlennek kell lenniük. Ez előfeltétele az írástanulásnak, majd a szépírásnak. (A beszédmozgás is finommozgás.)
Hogyan fejleszthető?
Talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető. Pl: Nyisd ki a vízcsapot! Zárd el! (csuklóforgatás jobbra-balra), Csavard ki a felmosórongyot! (csuklóforgatás ellentétes irányban) Zongorázz! (ujjak mozgatása egyenként az asztallap érintésével), Szorítsd ökölbe a kezedet! Hirtelen nyisd ki!
9. Végtagok irányítása szinkronban és egymástól függetlenül
A keresztcsatornák jó működése igen kiemelt fontosságú. Szerepe, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Ha nem történt meg a függetlenedés, a gyermek nem csak a kezével ír/rajzol, hanem sokszor a lába, nyelve, egész teste követi az írásmozgást. Az akaratlan mozgások pedig nagyon fárasztják a gyermeket, egyszerűen elfárad.
Hogyan fejleszthető?
Ez az azonos, majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz-kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető. Szintén jó fejlesztő játék ehhez a Twister.
10. Saját testrészek megnevezése
Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha a gyermek ebben bizonytalan, minden azzá válik.
Hogyan fejleszthető?
Tegyél le a földre egy nagyobb csomagolópapírt! Fektesd rá a macidat vagy a babádat és rajzold körbe, majd vágd ki! Színezd a jobb kezét pirosra, a balt kékre! Állj szembe a papírfigurával és fogj vele kezet! Mutasd meg a bal lábát! Fogd meg a bal fülét! Takard el a bal szemét! Fordítsd meg úgy, hogy neked háttal legyen! Emeld fel a jobb kezét! Hajlítsd hátra a bal lábát! Súgj valamit a jobb fülébe! Angolosok számára jó fejlesztő lehet: Head and shoulders knees and toes dal éneklése mutogatással
11. Kialakult dominanciák
A gyerekek 2 éves korukban még kétkezesek, 4-6 éves kor körül kezd az egyik kéz ügyesebb lenni (amelyikkel elkapja a labdát), de a végleges kézdominancia csak 8-9 éves korra alakul ki tökéletesen. Figyeljünk rá, mert a nem megfelelő kézzel történő írás nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz, súlyosabb esetben beszédzavarhoz vezethet.Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyerekek gyakrabban olvasnak visszafelé, felcserélnek betűket, akár szótagokat. Lassúbb a szövegértés, és a szövegre való emlékezés. A füldominancia akkor jó, ha domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata eredményezhet pontatlan és lassúbb beszédhallást, ritmus gyengeséget.
Hogyan fejleszthető?
Fogd meg a jobb kezeddel a bal füledet! Fogd meg a bal kezeddel az orrodat! Cseréld meg a két kezedet! Csináld egyre gyorsabban és mondd is hozzá mit csinálsz!
12. Szemmozgás-koordináció
Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat.
Hogyan fejleszthető?
Adjunk a gyereknek egy zsírkrétát, és ugyanezt a színt tegyük más krétákkal együtt pl. a padra, tálcára stb. A gyerek mutasson rá, hol találta meg a saját színét. Egy másik jó gyakorlat: szemtorna a fej elmozdulása nélkül - szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.
13. Jobb és bal irányok elkülönítése és a névutók helyes használata
Alatt, fölött, mögött, stb… - ezek megfelelő használata
Hogyan fejleszthető?
Rakd ki ugyanazt! A játékhoz a színes rudakat vagy építőkockát lehet használni. Fontos, hogy minden játékosnak ugyanolyan készlete legyen! Válasszatok egy kirakó játékost, a többiek lesznek az utánzók. A kirakó játékos a többiekkel szemben építsen, és takarja el a helyet, ahol épít! Építés közben pontosan közölje, melyik építőelemet hová helyezi!
Ezt is olvasd el: Miért fontos az építőkockázás gyerekkorban? Milyen képességeket fejleszt? Játékötletek építőkockához
14. Mozgássorozatok elvégzése, illetve rajzminták követése
Hogyan fejleszthető?
Taps-lépés-guggolás, vagy gyöngyfűzés gyakorlatokkal jó eredményeket érhetünk el.
„Én elmentem a vásárba...” a dal éneklése során a piacon vásárolt állatokat, zöldségeket, tárgyakat kell felsorolják a gyerekek.
15. Iránykövetés
Ez esetben azt vizsgáljuk, hogy képes-e a gyerek az irány követésére? Eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron figyelhető meg, hogy megfelelő-e az iránykövetés.
Hogyan fejleszthető?
Játék: Legyél robot, társad az irányító! Kövesd az utasítását: lépj egyet jobbra! Lépj kettőt balra, egyet előre! Fordulj balra! Lépj hármat előre! Fordulj jobbra! Lépj hármat előre! - ezt addig kell folytatni, ameddig nem hibázol, azután cseréljetek szerepet!
16. Szem-kéz koordináció
Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál, az olvasás, és az írás megtanulását nehezíti. A szem-kéz koordinálásra van szükség akkor, amikor a vonalrendszerben kell elhelyezni a betűket.
Hogyan fejleszthető?
Nagyszerűen fejleszti a szem-kéz koordinációt a célbadobás vagy a játékhorgászat, vagy például a várostrom-játék. 5-6 építő elemből várat építünk, amelyet el kell találni a labdával. Aki egyszerre dönti le az összeset, az lesz a győztes.
17. Alak-háttér biztos megkülönböztetése
A fontos információk kiválasztásához szükséges a biztos alak-háttér megkülönböztetés. Erre azért van szükség hogy a gyermek el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ennek hiánya okozza a figyelem elterelődését, elvonja a figyelmet az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között.
Hogyan fejleszthető?
Mi van a képen hátrébb, és mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.
18. Azonos alakok-színek-nagyságok-mennyiségek felismerése
A betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képességről van szó. Az alak-forma-szín-nagyságállandóság fejletlensége okozza azt, hogy a gyermek nem tudja megkülönböztetni, illetve megfeleltetni a kis és nagybetűket. Nem tud nyomtatottról írottra átfordítani. Mint tudjuk, minden hangnak négy betűalakját kell megjegyeznie, és ezek a betűalakok előfordul, hogy nem is hasonlítanak egymásra. Ezen képesség hiányában ez lehetetlen lenne. Azonosság felismerése a betűfelismeréshez szükséges. Ez teszi lehetővé, hogy különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket. Különbözőség felismerése szintén a betűfelismeréshez szükséges. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nagyon nehéz az olvasás-írás megtanulása. Hiánya betűtévesztést, helyesírási nehézséget okoz.
Hogyan fejleszthető?
Különböző színű és nagyságú kockák válogatása.
19. Különböző hangok megkülönböztetése egymástól
Ez jelenti az egyes hangok elkülönítésének képességét, az időtartam meghallását, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetését. Az auditív megkülönböztetés hiánya nehezíti az írás-olvasás megtanulását, valamint komoly helyesírási nehézséget okoz.
Hogyan fejleszthető?
Irányhallás: a gyermek feladata, hogy a hallott hangok irányát meghatározza.Egy másik fejlesztő feladat: testtartásváltozással pl. guggolás, vagy tapsolással jelezze, ha a két szó különbözött: pl kéz-kész, mind-mint…
20. Rész-egész viszony felismerése
Kis részleteket megkeresni az egészen belül. Az olvasástanuláshoz szükséges ez a képesség. Ettől függ, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként felfogni. Fejletlensége okozza az összeolvasás nehézségét.
Hogyan fejleszthető?
Mi változott meg? Párok szemben állnak, Jól megfigyelik egymást, ezután az egyik kis időre hátat fordít. Ez alatt a másik egy apró dolgot megváltoztat magán. Visszaforduláskor meg kell nevezni pontosan, mi változott meg. Azután cserélnek. Hasonló, hogy ha egy asztalon különféle tárgyakat elrendezel - a gyerek nézze egy percig, majd forduljon el. Te változtass néhány dolog helyzetén, tegyél oda-vegyél el - a gyerek feladata, hogy elmondja, mi a változás.
21. Szétszedés és újra összerakás
Előfeltétele az olvasás-írás megtanulásának. Az analizálás-szintetizálás jelenti, hogy képes-e a gyermek hangokra bontani a szavakat, és a hangokból képes-e szavakat összerakni. Hiánya gyenge olvasást-írást, helyesírási nehézséget eredményez.
Hogyan fejleszthető?
Puzzle vagy Mi hiányzik a képről?-játékok
22. Átfordítási képesség
Ez az a képesség, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Pl. lerajzolunk egy történetet. Amikor a látott, hallott, tapintott vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy jelsorral; az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, amit látunk, hallunk, tapintunk. Hiánya nagy nehézséget okoz a tollbamondásnál - írásképtelenséghez, rajzolási képtelenséghez, szóbeli felelet nehézségéhez vezethet.
Hogyan fejleszthető?
Hang-állatképek, hívókép egyeztetésével. Látott betű, szó egyeztetése a hanggal. Hallott, tapintott tárgy egyeztetése. Mérleg-játék: az egyik serpenyőben van egy szám, tegyünk a másikba annyi számot, hogy a két oldal egyenlő legyen.
23. Árnyalt kifejezőeszközök, mások türelmes meghallgatása, kérdezés képessége
Hogyan fejleszthető?
Mindezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
24. Egy elkezdett történet önálló befejezése
Hogyan fejleszthető?
Emlékszel, mikor….? Történet elkezdése közösen átélt élményről, vagy ismert meséről - a gyerek feladata a történet vagy mese befejezése.
25. Általános tájékozottság
Egy hat éves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.
Hogyan fejleszthető?
Önismereti játékok. Mondatfűzés: megadott szavak mondatba foglalása. A mondatok tartalmilag kapcsolódjanak egymáshoz (tréfás is lehet). Igaz-hamis: állítások gyűjtése, készítése, eldöntése.
Szókitaláló: 3-4 kulcsszó alapján nevek, fogalmak kitalálása; barkochba
26. Viselkedés
Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt? 7-8 évesen következik be változás a szabálytudat alakulásában. Ekkor figyelhető meg a gyerekek játékában a szabályok betartása, annak kölcsönös ellenőrzése és az együttműködés. Ekkor értik meg igazán, hogy mit jelent nyerni és veszíteni a játékban.
Hogyan fejleszthető?
A szabálytudat fejlesztésére legjobbak a társasjátékok és kártyajátékok. Eleinte csak néhány szabályos játékokat játsszunk!
27. Kudarctűrés
A jó kudarctűrő képesség nélkülözhetetlen a tanuláshoz. A gyereknek tudnia kell, hogy valami nem sikerül elsőre. Lássa be, hogy hibázhat, és ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást, hiszen a hibázás a tanulás útja.
Hogyan fejleszthető?
Különböző társasjátékokkal, pl. amőba.
28. Felnőttekhez fűződő viszony
Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket? Fontos, hogy bizalommal forduljon a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülő gyerek megnehezíti helyzetét az iskolában.
Hogyan fejleszthető?
Remekül fejlesztik a bizalmat a vak-gyakorlatok /csukott szemmel játszunk/, miközben megingatnak térérzékelő biztonságunkban, felhívják a figyelmet a többi érzékszervre, hallásra, tapintásra, szaglásra, s még valamire, ami jelen esetben a legfontosabb: növelik a bizalom érzését a partner, a látó iráni.
Fejlesztő játék: A pár egyik tagja behunyt szemmel jár, a másik mögötte haladva, a „vak" vállára helyezett kezével irányítja a közös mozgást. Páron belüli szerepcserével folytatódik a játék. A játék variációi bizonyos fokú nehezítést is jelentenek. Az érintési /információ-adó/ felület csökkentésével pl.
- két kézzel a vállon irányít a látó,
- egy kézzel a vállon.
- egy ujjal, és a „vak" előtt járva irányít, vezet a látó
Vagy: A párok tagjai a szemközti falak előtt helyezkednek el. Az egyik sorban állók behunyt szemmel, egyenletes tempóban indulnak a szemközti fal felé. A másik falnál állók feladata: meg kell fogniuk társukat a fal előtt. /A bizalom és a biztonság hiánya jól látható a behunyt szemmel járók mozgásán: a fal közelébe érve lelassul mozgásuk./ Szerepcserével folytatódik a játék.
29. Kortársakkal való közös játék
Játszik-e a közösségben? Nehezebb dolguk van a félénk és visszahúzódó gyermekeknek. A zárkózott gyermekeket könnyen kiközösíthetik, amelynek akár súlyos következményei is lehetnek. Bátorítani kell őket, hogy keressék a kapcsolatot társaikkal és próbáljanak barátságokat kötni.
Hogyan fejleszthető?
Ha az osztálytársaival nem is sikerül szorosabb kapcsolatot kiépíteni, valamilyen sporttevékenység vagy más délutáni elfoglaltság során könnyen még szerezhet igaz barátokat.
A legfontosabb képességeket fejlesztő játékokat, tevékenységeket most összefoglalva is láthatod - a sok izgalmas játékkal elősegíted, hogy gyermekednek később jól menjen az írás, olvasás, számolás az iskolában.
Ceruzafogás fejlesztése:
- gyurmázás
- süteménysütés
Elemi mozgások rendezettségének fejlesztése:
- kúszás-mászás
- lábujjakon-sarkélen járás
Egyensúlyérzék fejlesztése:
- vonalon járás
- mérlegállás
- pincérkedés
- balerinázás
Váll-könyök-csuklóizület finommozgásának fejlesztése:
- talicskázás
- függeszkedés
- fűzés
- vízcsap zárás-nyitás
- zongorázgatás
Végtagok irányításának fejlesztése:
- ellentétes kéz-láb emelgetés
- masírozás
- Twister
Szemmozgás-koordináció fejlesztése:
- szemtorna a fej elmozdítása nélkül
Jobb-bal irányok elkülönítése képesség fejlesztése:
- kirakósozás megnevezéssel
Mozgássorok, rajzminták követésének képessége:
- gyöngyfűzés
- Én elmentem a vásárba... típusú dalok, mesék
Iránykövetés fejlesztése:
- robotos játék
Szem-kéz koordináció fejlesztése:
- célbadobás
- játékhorgászat
- kuglizás
- várostrom-játék
Rész-egész viszony felismerésének fejlesztése:
- mi változott-játékok
Szétszedés, újra összerakás képességének fejlesztése:
- puzzle
Átfordítási képesség fejlesztése:
-hang+állatkép
- történet lerajzolása
- mérleges játék
Szerző: Tarján Vera gyógypedagógus korábbi cikkének aktualizált, frissített verziója
Fotó: Freepik
Szülők lapja
Az ADHD-val élő gyermekek és szüleik számára az átlagosnál jóval nagyobb kihívást jelenthet a tanév kezdete. A szakember tippjei nem csak a gyermeknek, de az egész családnak megkönnyíthetik az iskolakezdést.
Szeptember minden gyermek számára nagy próbatétel. Új tanév, új tantárgyak, új elvárások – és sokszor új közösség is. Amikor egy diák nem csupán visszatér a megszokott iskolapadba, hanem új intézménybe indul, a helyzet még nehezebb. Ez lehet az óvodából iskolába való átlépés, a középiskola első osztálya, az egyetem kezdete vagy egy egyszerű iskolaváltás is, bármilyen okból.
Az ADHD-s gyermekek számára mindez különösen nagy kihívás, ilyenkor jóval több törődésre van szükségük, ahogy erről korábban már itt írtunk. Ők sokszor érzékenyebben reagálnak a változásokra, és nehezebben alkalmazkodnak a megváltozott környezethez. De a jó hír az, hogy megfelelő szülői támogatással az iskolaváltás nemcsak nehézséget, hanem új lehetőséget is jelenthet számukra.
Miért annyira nehéz az ADHD-s gyerekeknek a tanévkezdés?
Az ADHD-s gyerekek sajátos működésmódja miatt az iskolakezdés, vagy iskolaváltás számos ponton megterhelő lehet számukra:
Ragaszkodás a megszokott keretekhez – nehezen viselik a változásokat, a régi ismerősök és környezet elvesztését.
Érzelmi érzékenység – az új közösség feszültséget, szorongást, sőt dühkitöréseket is előhozhat.
Figyelmi nehézségek – az új szabályok, új tanítási stílusok és a többféle elvárás egyszerre túlterhelő lehet.
Szociális kihívások – az új barátok szerzése és a beilleszkedés gyakran komoly próbatétel számukra.
Éppen ezért a szülői támogatás kulcsfontosságú: biztonságot, kapaszkodót és iránymutatást adhat a gyermeknek ebben a nehéz, de lehetőségekkel teli időszakban.
1. Készítsük fel előre a gyereket!
Beszéljük át vele, mire számíthat az új iskolában. Mutassuk meg az épületet, a környéket, sétáljunk el közösen az osztályteremig, ha van rá lehetőség. A gyerekek számára nagyon megnyugtató, ha előre tudják, milyen lesz a környezet, így kevesebb bizonytalansággal indulnak.
Olvashatunk közösen olyan meséket vagy történeteket, amelyek az újrakezdésről szólnak – ez segít feldolgozni a változás élményét.
2. Őrizzük meg a biztonságos rutinokat!
Bár az iskola megváltozik, az otthoni napirendet érdemes minél állandóbbá tenni. Az alvás, az étkezés és a szabadidő megszokott ritmusa biztonságot nyújt a gyermeknek. Érdemes előre kapaszkodókat is adni: például „Reggel elmész az iskolába, de utána mindig együtt vacsorázunk.” Az ilyen kiszámíthatóság sokat csökkent a szorongásból.
3. Tartsunk kapcsolatot a pedagógusokkal!
Már a tanév kezdete előtt érdemes bemutatkozni a pedagógusoknak, és röviden jelezni, hogy a gyermeknek ADHD-ja van. Nem arról van szó, hogy „címkét” adunk neki, hanem arról, hogy az iskola és a tanár is értse: mire van szüksége ahhoz, hogy jobban boldoguljon. Egy rövid jelzési rendszer is sokat segíthet: például ha a tanár e-mailben vagy üzenetben jelzi, hogy nehezebb napja volt a gyereknek. Ez segíti a közös munkát.
4. Adjunk teret az érzéseknek!
Az iskolaváltás sok érzést hozhat elő: félelmet, izgatottságot, dühöt vagy éppen szomorúságot. Fontos, hogy szülőként meghallgassuk ítélkezés nélkül, és segítsünk neki szavakba önteni, mit érez. Egy egyszerű kérdés - például: „Izgulsz, mert nem ismered még a tanárokat?” - már segít abban, hogy megnyíljon és biztonságban érezze magát.
5. Kisebb lépésekben haladjunk!
Ne várjuk el, hogy azonnal jól teljesítsen, vagy hogy rögtön barátokra találjon. Értékeljük a kis lépéseket is: ha végigülte az első órát, ha szóba állt egy új társával, vagy ha segített valamiben a tanárnak. Az ADHD-s gyerekek önbizalma sokszor törékeny – minden apró siker nagy megerősítést jelent számukra.
6. Használjuk ki az „új lap” lehetőségét!
Az iskolaváltás egyben új kezdetet is jelent. Erre bátorítsuk a gyermeket: most lehetősége van más képet mutatni magáról, és jó benyomást kelteni. Ha az első órákon a tanár megkérdezi, ki szeretne felelni, érdemes bátorítani, hogy jelentkezzen.
Ha felkészülten indul, könnyen kaphat jó jegyet – ezek az első sikerélmények segíthetnek, hogy pozitívan lássák őt. Néhány ötös az év elején megteremti az alapot: a jó benyomást utána nehezebb megváltoztatni, ugyanúgy, mint a rosszat. Ha az év elején sikerül stabilan jó jegyeket szereznie, félidőben nem kell görcsösen javítania.
Ez ADHD-s gyerekeknél különösen fontos, mert a folyamatos stressz sokszor éppen az ellenkezőjét váltja ki: bénítja a teljesítményt.
7. Extra tippek a könnyebb induláshoz
8. A szülő példamutatása is számít!
Az iskolaváltás nemcsak a gyermeknek, hanem a szülőnek is új helyzet. Ha a szülő aktívan bekapcsolódik az iskola életébe, az pozitívan hat a gyermek megítélésére is.
Ha vállalunk szülői munkaközösségi (SZMK) feladatot, vagy részt veszünk valamilyen társadalmi munkában, azzal azt üzenjük: fontos számunkra az iskola és a közösség. A pedagógusok és más szülők is érzékelik a család elkötelezettségét, és ez közvetve a gyermek elfogadását is segíti.
Egy ADHD-s gyermeknek pedig különösen sokat jelent, ha azt látja: a szülő is részese az iskolai közösségnek, és közvetlenül segíti őt.
9. Figyeljünk a külső megjelenésre is!
Az első benyomást nemcsak a jegyek és a viselkedés, hanem a külső megjelenés is alakítja. Érdemes gyerekünkkel átbeszélni, hogy a tanárok sokszor öntudatlanul is ítéletet alkotnak a kinézet alapján. Nem kell önmagát megtagadnia, de jó, ha amennyire megoldható, nem provokálja a pedagógusokat a külsőjével.
Egy tiszta, rendezett megjelenés segíthet abban, hogy a tanár inkább a gyerek valódi értékeire figyeljen, és ne a külsőségekre.
10. A reziliencia ereje
Az ADHD-s gyerekek mindennapjai gyakran tele vannak kihívásokkal: küzdenek a figyelem fenntartásával, a szabályok követésével, sokszor érik őket kudarcélmények. Ugyanakkor ezek a helyzetek, ha megfelelő szülői támogatással és következetességgel találkoznak, megerősíthetik a gyermek rezilienciáját – vagyis a képességet, hogy nehézségek után is talpra álljon.
Ez a rugalmasság óriási segítség lehet a számára egy intézményben:
Nem adják fel könnyen – hiszen már megtanulták, hogy a nehézségeken át lehet vergődni.
Kreatív problémamegoldók – gyakran másként közelítik meg a helyzeteket, ami új közösségekben is előnyt jelenthet.
Empatikusabbak – sok ADHD-s gyermek átéli a kirekesztést vagy a félreértést, ezért érzékenyebbek mások nehézségeire.
Szülőként minden egyes nap új esélyt kapunk arra, hogy formáljuk a gyermekeink életét. Talán bele sem gondolunk, de az, ahogyan beszélünk hozzájuk, idővel a belső hangjukká válik – azzá a hanggá, amely egész életükben elkíséri őket.
Egy rossz döntés, egy kiömlött pohár tej, egy eltört tárgy vagy egy összesározott előszoba könnyen kiváltja belőlünk az első, ösztönös reakciót:
„Miért nem hallgattál rám?”, vagy "Hogy lehetsz ilyen ügyetlen?"
Pedig ezekben a pillanatokban dől el igazán, mit tanul meg a gyermek önmagáról.
Soha ne a gyereket minősítsd, hanem a tettét!
Sok szülő – gyakran észrevétlenül – magát a gyereket minősíti, nem a tettét. Pedig óriási különbség van aközött, hogy azt mondjuk:
„Jaj, de ügyetlen vagy”, és aközött, hogy:
„Ez most nem volt jó döntés.”
Az első kijelentés rombol, a második tanít.
Egy sokkal tudatosabb (és szeretettelibb) megközelítés az, ha nem dühből reagálunk, hanem empátiával. Ilyenkor nem minősítünk, nem kiabálunk, nem bélyegezzük meg a gyereket, hanem a következményeket mutatjuk meg – de azt is higgadtan és szeretettel.
Ez a 2 szó kulcsfontosságú lehet a gyerek érzelmi biztonsága szempontjából.
Amikor azt mondjuk:
„Szeretlek, és amit tettél, az elszomorított”, akkor egyszerre adunk határt és biztonságot.
A gyerek azt tanulja meg, hogy:
- a tettei lehetnek rosszak,
- de ő maga szerethető marad.
Ez az alapja az egészséges önértékelésnek.
A gyerekek visszatükrözik, amit kapnak
A szeretetteljes, elfogadó kommunikáció nem marad egyoldalú. A gyerekek idővel ugyanígy kezdenek el reagálni.
Nem ritka, hogy egy kisgyerek maga mondja:
„Haragudtam rád, de akkor is szeretlek.”
Ez a feltétel nélküli szeretet egyik legszebb jele – és tanult minta.
Vannak szavak, amiket nem lehet visszavonni
A „lusta”, „buta”, „rossz” típusú kijelentések mélyen beégnek a gyerekekbe. Még akkor is, ha csak dühből mondjuk és később megbánjuk őket.
Ezek a mondatok idővel belső hanggá válnak, és hatással lesznek arra, hogy a gyerekek hogyan látják önmagukat.
Ezért nagyon-nagyon nem mindegy, mit mondunk.
Hogyan mondhatjuk másképp?
Ugyanazt az üzenetet átadhatjuk úgy is, hogy közben építjük, bátorítjuk a gyermekünket.
Ahelyett, hogy:
„Olyan lusta vagy!”
inkább:
„Olyan ügyesen szoktál segíteni. Segítenél most is?”
A különbség óriási! Ezzel a módszerrel nem rombolunk, hanem építjük az önbizalmát – miközben ugyanazt az eredményt érjük el.
A szavaink velük maradnak egy életre
A gyerekek nemcsak azt jegyzik meg, mit mondunk nekik – hanem azt is, hogyan érezték magukat közben.
És ezekből az élményekből épül fel az a belső hang, amely később támogatja… vagy éppen visszahúzza őket.
Ezért minden kimondott szó számít.
A gyermeknevelés minden pillanatban zajlik: a szavainkban, a reakcióinkban és a láthatatlan otthoni mintákban. A kicsik mint a szivacs, úgy szívják magukba mindazt, amit tőlünk hallanak és látnak.
Sokszor észre sem vesszük, de amit a gyerek otthon természetesnek él meg, azt a mintát viszi majd tovább a későbbi kapcsolataiba is. Ezért nem mindegy, milyen „szabályok” működnek a családban, és milyen érzelmi útravalót teszünk a „hátizsákjukba”.
- Soha ne bántsd a gyerekedet szavakkal!
A verbális agresszió beépül a gyerek énképébe, és felnőttkorában is romboló belső hangként kíséri majd, ezért a kritika helyett a támogató kommunikáció a fejlődés alapja.
- Ha beszél hozzád a gyermeked, mindig teljes figyelmeddel rá koncentrálj!
Az aktív figyeléssel azt üzenjük a gyereknek, hogy az érzései és gondolatai értékesek, ami az alapja az egészséges önbecsülésnek és a későbbi szociális készségeknek.
- Figyelj rá, hogy egyik gyermeked se érezze magát kívülállónak!
A valahová tartozás élménye az emberi psziché egyik legalapvetőbb igénye, a családi egység pedig érzelmi védőhálót nyújt a külvilág nehézségeivel szemben.
- Soha ne hasonlítsd a gyermekeidet egymáshoz, vagy más gyerekekhez!
Minden gyerek egyedi fejlődési ütemmel rendelkezik, az összehasonlítás pedig rivalizálást és alkalmatlanság-érzést szül ahelyett, hogy a saját képességei kibontakoztatására ösztönözné.
- Igyekezzetek minél többször együtt enni, és közben beszélgetni!
A közös étkezések rituáléja lehetőséget ad a napi feszültségek feldolgozására és a bizalmi kapcsolat elmélyítésére, ami bizonyítottan csökkenti a kamaszkori viselkedési zavarok esélyét.
- Ha a gyermeked nehéz időszakon megy át, az egész család álljon mellé!
A családi szolidaritás megtanítja a gyereknek az empátiát és azt a biztonságérzetet, hogy a bajban nincs egyedül, ami a reziliencia (lelki ellenállóképesség) kulcsa.
- Mondd gyermekednek minél gyakrabban, hogy büszke vagy rá!
A pozitív megerősítés dopamint szabadít fel az agyban, ami motiválja a gyereket az újabb próbálkozásokra és megerősíti a kompetenciaérzetét.
- Tiszteld a gyermeked határait – még az ölelésnél is számít a beleegyezés!
A testi autonómia tiszteletben tartása (például a nem kért ölelés elhagyása) tanítja meg a gyereknek, hogy joga van nemet mondani, ami a későbbi bántalmazások megelőzésében is kritikus.
- Soha ne csinálj viccet abból, ami a gyermekednek fáj!
A gúnyolódás aláássa a bizalmat és érzelmi elszigetelődéshez vezet, míg az érzések komolyan vétele segít az érzelemszabályozás elsajátításában.
- Szabj szigorú határokat,de mindig bocsásd meg a hibázást!
A következetes határok biztonságot adnak a gyereknek, a megbocsátás pedig megmutatja, hogy a hiba javítható, és nem vezet a szeretet elvesztéséhez.
- Ünnepeljétek meg a gyermek legkisebb sikereit is!
A részeredmények elismerése segít fenntartani a belső motivációt, és megtanítja a gyereket arra, hogy az út maga is értékes, nem csak a végső cél.
- Soha ne szégyelj szülőként bocsánatot kérni!
A szülői bocsánatkérés nem gyengeség, hanem a legerősebb minta arra, hogyan kell felelősséget vállalni a tetteinkért és helyreállítani a megbomlott bizalmat.
Idén is nagy örömmel szerveztük meg hagyományos hittantáborunkat Budapesten, ahol a Patrona Hungariae Gimnázium biztosította számunkra a tábor bázisát.
A nevelőszülőknél és lakásotthonokban nevelkedő gyermekei idén is – immár hagyományosan – egy felejthetetlen nyárzáró sátortáborban vehettek részt Gárdonyban, a Park Strand Kempingben. A 2026.08.13-14. között megrendezett kétnapos programon összesen 40 gyermek és kísérő vett részt.
Napközis táborunk augusztusi programjaként 2026. augusztus 25-én tematikus erdei túrát szerveztünk a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek számára „Offline kalandok az erdő mélyén – Digitális csend – erdei élmény a Cuha-szurdokban” címmel.
