2024. december 13-án kézműves foglalkozásokkal, fotósarokkal, ajándékokkal és a Hahota Gyermek Színház Betlehemi kis jászolnál című előadásával vártuk adventi készülődésre a nevelőszülői családokat és a lakásotthonokban élő gyermekeket.
A közös tevékenység, a karácsonyi dalok együttes éneklése, a meglepetések és a büfé finomságai meghitt hangulatot teremtett, és örömtelivé varázsolta az ünnepvárást.
2024. október 30-án - a nagy sikerre és a gyerekek kérésére való tekintettel- újra megszerveztük a balatonboglári bobozást.
12 nevelőcsalád, rajtuk kívül 20 idősebb gyermek szállt vonatra korán reggel. Megérkezés után egy órás kellemes sétával vettük célba a bobpályát, aztán megtöltöttük a kalandparkot is. A sok-sok bobozás után a drótkötélpályázáshoz is kedvünk támadt, majd a lombkorona sétányról és a Gömbkilátóról csodáltuk meg a balatoni panorámát. A kellemes őszi időjárás lehetőséget adott egy kis kergetőzésre, labdázásra, sétára is. Kellemesen elfáradva, vidám beszélgetéssel telt a hazatartó vonatozás. A legközelebbi viszontlátás reményében búcsúztunk el egymástól ezután a gyönyörű nap után.
2024. augusztus 8-án 30 gyermekkel utaztunk Mosonmagyaróvárra.
A Futura Élményközpontba a 12-18 év közötti gyermekeket hívtuk. Kalandos utazásunk volt vonattal, átszállással, hosszabb sétával, sok izgalommal, de végig nagyon jó kedvvel. A városba érve egy étteremben láttuk vendégül a gyerekeket, a desszertet az üzletvezető ajándékozta nekünk. Ezután három órát töltöttünk az Élményközpontban. Csillagászati és fizikai előadáson vettünk részt, ezen kívül szabadon fedezhették fel a három szintes, interaktív kiállítást a jelenlévők. A haza indulás előtt a Mosoni-Duna partján, a fűben ülve beszélgettünk, elfogyasztottuk a Gyermekvédelmi Központ által biztosított finomságokat, és még fagyizásra is maradt időnk. Nagy örömmel töltött el minket, hogy a gyerekek között baráti kapcsolatok alakultak ki, érezhető a programok közösségépítő ereje. A visszafelé vezető úton -szokás szerint- már azt tervezgettük közösen, hogy mi legyen a következő úti cél. Este 8 órakor fáradtan, de sok-sok élménnyel gazdagodva értünk haza.
A Gyermekvédelmi Központ udvara adott helyet 2024. augusztus 29-én és 30-án a fiatal korosztályt megszólító rendezvénynek.
2024. július 07. és 11. között Jármi Zoltán atya, központunk lelki vezetője, Székesfehérvári Görögkatolikus Szervezőlelkész, hittantáborba hívta a gyermekeket a fővárosba.
2024. július 8-12-ig a Balaton partján táboroztattunk 35 nevelőszülőnél nevelkedő gyermeket.
Sokan már régi ismerősként örültek a viszontlátásnak, de az új érkezők között is gyorsan barátságok szövődtek. A vízparti nyaralást a pompás időjárás tette még élvezetesebbé, hiszen minden nap lehetőség nyílt a csobbanásra, pancsolásra, úszásra. A kilátó felkereséskor csodálatos naplementében gyönyörködhettünk, miközben a lábizmaink is erősödtek. A Zamárdi Kalandparkban tett látogatás sokaknak bátorságpróbát, és felejthetetlen kalandot jelentett. A Tihanyi-félszigetre komppal érkeztünk, majd a Bencés apátságot kis vonattal közelítettük meg. Nemcsak a gyönyörű tájban és a kilátásban gyönyörködhettünk, hanem a templom épülete, a közös imádkozás áhítata is elvarázsolta a gyermekeket. A táborban csapatépítő játékok, kézműveskedés, sportolási lehetőségek, tini disco és a meghitt beszélgetések okoztak örömteli és emlékezetes kikapcsolódást a táborozóknak
2024.06.15-én gyermeknapi programra hívtuk a nevelőszülői családokat és a lakásotthonok lakóit.
"ÚGY KÉSZÜLTEM, HOGY SZERETETTEL VÁRTAM" - LAKÁSOTTHONOKAT SZENTELT FÜLÖP METROPOLITA SZÉKESFEHÉRVÁRON
A Görögkatolikus Metrópólia, egyházunk azon ősi alapfeladatát folytatja tovább, mely már az őskeresztény egyházban jelen volt. Jézus Krisztus üzenete nem véletlenül helyezi középpontba a gyermekeket, hiszen ők azok, akik a legjobban rászorulnak a keresztény útmutatásra, az evangéliumi szeretetre és a felelős felnőtt gondoskodásra.
Az egyház életében kezdetektől fogva jelentős szerepet játszott az ifjúság nevelésére, a rászoruló gyermekekre, fiatalokra való odafigyelés.
Ezért tartotta fontosnak Fülöp metropolita atya, hogy az intézményhez tartozó lakásotthonokat megszentelje és a benne dolgozó és lakó gyerekeket minél jobban megismerje.
A lakásotthonok Dég és Lepsény településen helyezkednek el. Az otthonok eredeti nevei megmaradtak, Árpádházi szentek oltalma alá lettek helyezve, természetesen Szent István királyunkhoz az intézmény védőszentjéhez kötődve. A házak eredeti nevei: Fészek, Horizont, Kuckó, Planéta, akik védőszentjei ugyanebben a sorrendben a következő szentek lettek: Szent Erzsébet, Szent László, Szent Piroska és Szent Imre.
Nagyon nagy készülődés előzte meg a házszentelést. Minden lakásotthon apraja és nagyja részt vett a házak csinosításában, finomságok elkészítésében, énekek, köszöntések tanulásában, keresztek, ikonok, új táblák és képek elhelyezésében. Csak egy érdekes mozzanat: amikor Fülöp atyára vártunk a gyerekek már tűkön ültek.
Először én köszöntem be nekik, amire azt gondolták a főpásztor érkezett meg. Ez még eljátszódott néhányszor, amikor a hálózatvezető, majd az intézményvezető, illetve a titkár úr is belépett az épületbe. Nyugtattam őket, hogy még nem Fülöp atya érkezett meg.
Amikor viszont eljött a várva-várt pillanat, nagy örömmel fogadták őt a gyerekek és megilletődötten, szépen énekelve vettek részt a szertartáson. Érsek atyát köszöntötte: Kovács István atya, aki az intézmény első lelkivezetője volt, Kovács Péter intézményvezető, Kokas Krisztina szakmai egység vezető, Magán Judit hálózatvezető, és a lakásotthonok vezetői és nevelői.
Mind a négy helyszínen megszentelte Fülöp metropolita atya a szobákat, és egyesével megáldott minden dolgozót és gyermeket. Minden gyerekkel személyesen szót váltott az életükről, tanulmányaikról, hobbiról, és programokra invitálta őket. Minden otthonban kis agapé is várta a megjelenteket.
Az egyházi fenntartó szeretne még erősebben hangsúlyt fektetni a személyes kapcsolatra, és ahogyan Kentenich atya fogalmaz a nevelésről: „Az idegen élet önzetlen szolgálatára.” A felebartáti szeretet gyakorlása, melyet Krisztus állított elsődleges helyre, mértékadó mindannyiunk számára.
A gyermeknevelést szintén hivatásának tekintő Böjte Csaba atya fogalmazta meg: „Nagyon fontos, hogy magunkról és egymásról mit tartunk? Ki az ember? Ha valaki például a padláson kutatna, és előkerülne egy picurka eredeti Rembrandt- vagy Van Gogh-alkotás, akármilyen kicsi lenne…akármennyi pókháló volna rajta, hihetetlen izgalom törne ki körülötte. Fehér kesztyűben nekilátnának, és milliméterről milliméterre megpucolnák azt a képet. Miért? Mert egy nagy művész, egy zseni alkotta? Isten. Egy keresztény ember ezzel a csodálattal, ezzel a fehér kesztyűvel próbál meg közeledni ahhoz is, aki egy kicsit pókhálósabb… Mert hiszem, hogy az eredeti színei, a benne rejlő értékek – igazi csodák! Minden ember csodálatos ajándék a Jóistentől – és nem hiszem, hogy a mennyei atya üres csomagokat küldött volna erre a földre. Nekünk feladatunk, hogy ezek a kis csomagok kibontakozzanak, a bennük lévő értékek felszínre kerüljenek.”
Egyházi fenntartóként ezt szeretnénk még hangsúlyosabban megvalósítani. Meglátni, megkeresni azt a csodát, amely minden gyermekben Isteni ajándékként benne van. Jézus minden vele találkozóban meglátta azt, amivé válhatna, ehhez szeretnénk önzetlen, keresztény támogatást nyújtani.
Így szeretnénk dolgozni, hogy az egyház tanítása és útmutatása minél jobban segítse a gyermekek nevelését, gondozását és visszagondozását a családba, vagy és természetesen felkészítését az életre, melyre a jó Isten áldását kérjük.
Ui: Nagy szeretettel csatolunk egy nagyon kedves visszajelzést, melyet Kokas Krisztina készített, melyben a gyerekek név nélkül önkéntesen szólalnak meg, Fülöp atya ottlétéről és görögkatolikus egyházunk jelenlétéről.
Hogyan készültél a lakásotthon szentelésére?
„Én még nem részesültem ilyenben, nagyon tetszett. Nagyon izgultam, de közben meg örültem is neki, hogy a világ egyik legnagyobb emberével tudok élőben találkozni.”
„Versolvasással, énekléssel, beszélgetéssel.”
„Olvastunk verseket. Rendbe raktuk a szobákat.”
„Tanultam énekeket, gyakoroltam. Kicsit sokat kellett várni, de jó volt. Csinosan felöltözve és díszített asztallal vártuk őket.”
„Úgy készültem, hogy szeretettel vártam.”
„Nagyon vártam, hogy megjöjjenek és vártam Fülöp atyát.”
„A várakozásom az volt, hogy végre ideérjen Fülöp atya és megáldjon minket.”
„Azt hittem először, hogy az Atya nagyon magas lesz, és hogy egész estig elhúzódik majd a szentelés. De sokkal jobb volt, mint amit elképzeltem.”
„Izgultam, várakoztam és készültem nagy örömmel.”
Mi az, ami a legemlékezetesebb volt számodra?
„A mondóka, vagy versnek is nevezhetjük, az nekem nagyon tetszett. Meg amikor körbeültünk beszélgetni Fülöp atyával. Ami nagy örömöt okozott az, amikor a saját szobámban egy fényképet csinált rólunk Móni néni.”
„Amikor megszentelte a szobámat.”
„Megáldott minket, egyesével mentünk oda hozzá. Énekeltünk, imádkoztunk.”
„A beszélgetés, az ismerkedés és a házszentelés.”
„Az, amikor megáldott, beszélgettünk és megölelt. Örömet adott.”
„Fülöp atya tetszett a legjobban, mert kedves volt.”
„Örülök, hogy volt esélyem ilyen magas rangú, fontos emberrel találkozni.”
„Közösen imádkoztunk.”
„Amikor leültünk beszélgetni és egyből az első kérdésre én egyedül adtam a helyes választ, talán az tetszett a legjobban. Tetszett, hogy csend volt. A közös éneklés is nagyon jó volt.”
„Jó érzés volt, hogy Fülöp atya mesélt az életéről, és hogy örömmel jött hozzánk.”
„A legjobb volt, hogy együtt voltunk. Ami legjobban megfogott, az a motoros zarándoklás.”
„Mert megnyugtatta a lelkiismeretemet az, hogy megszentelte a házat, és hogy tudtam Fülöp atyával élőben beszélgetni.”
Milyen üzeneted lenne Fülöp atya illetve Zoli atya felé?
„Többször is lehetne ilyen nap, amikor eljönnek hozzánk és tudunk beszélgetni velük és játszani.”
„Szeretem.”
„Zoli atyának: nagyon jó imádkozni vele. Fülöp atyának: Szeretettel várom, hogy újra eljöjjön hozzánk.”
„Zoli atyával nagyon jók a beszélgetések meg a játékok. Jöhetne minden nap. Fülöp atya: jó, hogy megszentelte a házat és így sokkal jobb lesz.”
„Fülöp atyának, hogy jöjjön máskor is. Zoli atyának, hogy jó vele játszani.”
„Jöjjön minden nap! (Fülöp atya). Köszönöm, hogy minden nap jön. (Zoli atya)
„Kedves volt Fülöp atya, meg Zoli atya, meg Ricsi atya.”
„Köszönöm, hogy elmesélte azt a történetet Szűz Máriáról (Fülöp atya). Zoli atyának köszönjük, hogy mindig az idejét ránk fordítja.”
„Köszönjük nekik, amit értünk tesznek, hogy Zoli atya is gyakran eljön hozzánk, hogy a kisebbeket játékosan tanítja, és a lehető legjobb példát mutatja nekünk.
„Sok egészséget kívánok!”
„Legközelebb is jó sokat beszélgessünk. Zoli atya felé pedig, hogy legközelebb is focizzunk fent a nappaliban.”
„Ha lehet, egyszer játszhatnánk közösen, vagy elmehetnénk olyan programokra ahol Fülöp atya és Zoli atya is ott van. És hogy a szentelés nagyon jó volt. Fülöp atya és Zoli atya is nagyon kedvesek, és ennek igazából örülök.”
„Köszönjük, hogy megszentelte a házat.”
„Nagyon köszönöm, hogy ilyen eseményen részt vehettem, és örülnék, ha többet jönnének hozzánk beszélgetni.”
„Jöjjenek többször, mert jó, ha itt vannak közöttünk.”
ÁTADTÁK A SZENT ISTVÁN GÖRÖGKATOLIKUS GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT ÚJ ÉPÜLETÉT A BERÉNYI ÚTON
Átadták a Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ új épületét Székesfehérváron, a Berényi út 102. szám alatt. A központi feladatvégzés a közel 400 négyzetméteres irodaházban zajlik majd, a két nagyobb épületegységben pedig egyelőre raktározási feladatokat látnak el.
A Görögkatolikus Egyház életében több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a a gyermekvédelmi tevékenység, mely egyre több ellátási formával bővült az utóbbi években. Jelenleg mindhárom egyházmegye, azaz a Nyíregyházi és a Miskolci Egyházmegye, továbbá a Hajdúdorogi Főegyházmegye is önálló fenntartóként lát el szociális és – gyermekvédelmi alap- és szakellátási feladatokat.
Új épületbe költözött a Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ
A Hajdúdorogi Főegyházmegye 2021 márciusában hívta életre Gyermekvédelmi Fenntartói Irodáját, melynek első feladata volt a Fejér vármegyében állami fenntartásban működő nevelőszülői hálózat átvétele és a székesfehérvári székhellyel működő Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ megalapítása. Az intézmény a nevelőszülői hálózat működtetésével kezdte meg a munkáját, így Dunántúlon is megjelent a görögkatolikus gyermekvédelmi feladatellátás 2021. április 1-jével.
2021. november 1-jével egy szakmai egység Dég és Lepsény településen, 4 lakásotthonnal, 48 férőhelyen került egyházi fenntartásba szintén állami fenntartásból. Az intézmény ekkor még a székesfehérvári Tüzér utca 6. szám alatti székhelyén látta el feladatait ideiglenes jelleggel. A Főegyházmegye 2022 elején vásárolta meg Székesfehérváron a Berényi u.102. szám alatti ingatlant, melyen három épület található. A központi feladatvégzés a 374 m2-es irodaházban zajlik majd, a két nagyobb épületegység pedig egyelőre raktárként szolgál.
Az elmúlt időszakban az épületet felújították, kifestették, akadálymentesítették, majd az új székhelyen megkezdhette működését az intézmény. A Gyerekvédelmi Központ jelenleg 163 nevelőszülővel, 529 férőhelyen, valamint 4 lakásotthonban 48 férőhelyen látja el feladatait összesen 42 fő munkavállalóval. A Berényi úti központi irodaépület ünnepélyes átadására február 23-án, csütörtökön délután került sor.
A létesítményt Kocsis Fülöp érsek-metropolita áldotta meg. Hangsúlyozta, hogy aki gyermeket nevel, az jövőt épít, csak az foglalkozzon a gyermekkel, akinek van jövőképe, aki tud és akar jövőt építeni, és azt is tudja, hogy milyen legyen ez a jövő önmagának, a gyermekeknek és az egész világnak. Az érsek Szent István apostoli király oltalmába ajánlotta az ezen a vidéken általuk nevelt gyerekeket. Hangsúlyozta, olyan gyerekek nevelését vállalják, akiknek a jövője bizonytalan. Szeretnék Istenhez vezetni a gyermekeket, hogy ők maguk is felismerjék az Isten velük való terveit.
Az állam, az egyház, az önkormányzat és a szakemberek képesek arra, hogy a gyermekvédelem terén összefogjanak, és közösen segítik, hogy egy ilyen intézmény működni tudjon. Nincs szentebb hivatás, mint gyermekneveléssel foglalkozni, különösen amikor az ő helyzetük finoman szólva sem egyszerű. Az ilyen gyermekek támogatása még nagyobb felelősséget ró ránk, felnőttekre – emelte ki ünnepi beszédében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Hangsúlyozta, hogy a nevelőkön túl nagyon sokat tesznek a háttérben az adminisztrációs feladatokat ellátó kollégák, akik nélkül a gyermekvédelmi rendszer nem működne. Ezért nagy öröm, hogy átadhatták számukra az új épületet.
Részt vett az eseményen Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára is. Elmondta, fontos, hogy a gyermekek védelme helyet kapjon mindannyiunk életében, hiszen látjuk azt a sok veszélyt, ami manapság rájuk leselkedik. Ám ha törik, ha szakad, a gyerekeket meg kell védeni! Ha bekövetkezik a gyermek életében a legrosszabb – azaz ki kell emelni a nevelésre alkalmatlan, vér szerinti családjából – akkor azonnali, gyors és hatékony segítségre van szükség. Ezt a segítséget tudja megoldani Magyarországon a gyermekvédelmi rendszer, és ennek egy új bizonyítékát, erős bástyáját adhatták át Székesfehérváron.
A gyermekvédelem kiemelten fontos, sőt, szent küldetés! Egy életet megmenteni, Isten felé segíteni és megtanítani arra, hogy megtalálja a helyét, a boldogságát, elfogadja a körülményeit – ez bizony nehéz hivatás. Ez a hivatás azonban mégis szép és képes az emberi életet teljessé, boldoggá tenni, hiszen megtapasztalhatjuk, hogy nem hiába élünk és sokat jelenthetünk másoknak – fogalmazott Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke. Isten eszközei vagyunk, amelyet ő oda küld, ahol szeretné megmutatni a jelenlétét és a szeretetét.
Az eseményen a Gyermekvédelmi Központban gondozott két kisfiú adott verses-zenés műsort, majd dr. Tóthné dr. Tőkés Margaréta gyermekvédelmi fenntartói irodavezető zárta a felszólalók sorát, az intézményrendszer tevékenységének ismertetésével.
Hogyan teheted könnyebbé kisgyermeked és magad számára is az óvodai beszoktatást? Mit mondj, és miket ne az ovikezdés idején? Apró trükkök pedagógus szakértőnktől, hogy a gyerek egy-kettőre megszokja majd az új közösséget.
A szeptember az óvodakezdés ideje, sok anyukának, kisgyermeknek pedig egy korszak lezárulta. Sokan aggodalommal tekintenek az őszi kezdésre. Vajon figyelnek majd a gyerekemre? Hogyan tud alkalmazkodni az új napirendhez? Iszik majd eleget? Megvigasztalják, ha sír? Észreveszik az óvónők, ha bántják szegénykét? Mi lesz, ha nem eszi meg az ebédet?
10 jó tanács az óvodai beszoktatáshoz
1. Menjetek el együtt vásárolni, vegyél izgalmas, nagyfiús/nagylányos kiegészítőket!
Most, hogy eltelt az első hét, megérdemel egy kis jutalmat a gyermeked, amitől még inkább érzi, hogy ő már nagy, aki büszkén jár oviba. Vegyetek közösen valamit, például napszemüveget, vagány sapit, játék karórát. Vagy remek apróságokat lehet kapni, ha nem akarsz sokat költeni: kistáska, dobozkák, csatok, figurás kulacs, tolltartó.
2. Válasszatok együtt bevasalható és ragasztható matricát a netről!
Ha sikerül, szerezzetek be az ovis jeléhez hasonló vasalható matricát vagy valami vicces/aranyos figurát. Ha elkészültél, utána mutasd is meg a jellel ellátott kis ruhácskáit - biztosan fog neki örülni!
3. Beszélgess vele minél többet!
Célravezetőbb, ha a kicsiknek nem az ovis életről tartunk ismeretterjesztő beszámolót - számukra ez homályos, távoli. Érdemes inkább meséken keresztül együtt eljátszani a lehetséges helyzeteket, nehézségeket. Erre a legjobb alkalom az esti mese ideje: fürdés után nyugodt hangulatban, összebújva a kedvenc plüssállata nevében beszélgetést kezdeményezhetsz a piciddel.
Emelj ki egy-egy szituációt (például ebéd utáni alvás, játék, vita az ovis társakkal, verekedés, anyu/apu hiánya), és beszéljétek meg játékos formában. Meglátod, a gyereked hamar bekapcsolódik, az állatkájának szívesen válaszol, és így kicsit terelgetheted is, mit csináljon majd anyu/apu nélkül.
4. Meséld el, hogy mit fogsz csinálni, míg ő oviban lesz, és biztosítsd afelől, hogy mész érte!
Soha ne időpontot mondj, hanem kösd valami eseményhez: például "amikor ti ebédeltek, akkor én is eszem a munkahelyemen" "uzsonna után jövök", vagy "délután kimentek a kertbe, és oda fogok menni érted".
5. Nézzetek közösen ovis témájú meséket!
Szuper jó mesék vannak már, amik az ovis beszokás témáját dolgozzák fel. Kérd könyvtáros vagy eladó segítségét, és olvasgassátok együtt a történeteket!
6. Ne szégyelld a könnyeidet!
Nagyon sok helyen lehet olvasni, hogy a gyerek megérzi a szülei érzelmi szorongását, és sírósabban viseli az első heteket, ha a szülőnek is nehezebben megy az elengedés. Ez kétségtelenül így van. De mit tehetünk ellene?
Bár sok helyütt lehet olvasni, hogy a szülő igyekezzen nyugodt lenni, és ne mutassa ki, ha van ellenérzése, aggodalma, én mégis azt javaslom, hogy ne erőlködj. Nyilván nem a gyerek vállán kell kizokogni magadat, de most is a legjobb megoldás az őszinteség. Nyugodtan megmondhatod, hogy „ez anyunak/apunak is nehéz, hiányozni fogsz, és alig várom, hogy délután találkozzunk!”.
Ne szégyelld, ha netán te is elpityeredsz, inkább magyarázd meg, hogy azért sírsz, mert büszke vagy rá, hogy ilyen nagyfiú/nagylány lett már. Azért sírsz, mert nagyon szereted.
7. Ne mondd neki, hogy ne sírjon!
Az a legjobb, ha ő is megszabadul a feszültségeitől, nem fojtja magába azokat. Bátorítsd, hogy szabadon kifejezze az érzéseit. Ilyenkor nem is kell mondani semmit, elég, ha megölelgeted, megszeretgeted. Utána persze megdicsérheted, hogy milyen nagy már, hogy csak egy picikét kesergett.
8. Igyekezz reggel nem kapkodni!
Ez valószínűleg nehéz feladat. Tapasztalatból tudom… De ha reggel van idő még egy kis összebújásra, beszélgetésre, és mondjuk még a ruháját is kiválaszthatja, akkor biztos ő is nyugodtabban indul útnak, mintha állandóan sürgetnéd. Érdemes egy picit előbb felkelni a reggeli meghitt hangulat érdekében.
9. Maradj ott az oviban vele egy picit, mielőtt hazaindulnál!
Gyermeked örülni fog, ha bemész hozzá a csoportszobába, vagy kiülsz hozzá az udvarra, és megmutathatja, milyen játékok a kedvencei, mit csinált ma. (Persze akkor, ha az óvónők is beleegyeznek.) Érdemes ilyenkor kicsit beszélgetni nevelőkkel is. Nem is hinnéd, hogy mennyire figyelnek a gyermekeid! Ha látják, hogy kellemesen elbeszélgetsz, szimpatizálsz az óvónőkkel, hogy bízol bennük, akkor a picik is hamarabb kezdenek ragaszkodni hozzájuk.
10. És végül egy nehéz szabály…
Ki ne veszítette volna már el a türelmét a gyerekével szemben? Sokszor érzi magát az ember tehetetlennek, fáradtnak. Ilyenkor vannak jól bevált módszerek. Kinek ez, kinek az. De arra ügyelj, hogy ne hagyja el a szádat ilyesmi: "Jól van, majd az oviban jól megnevelnek!" Esetleg: "Alig várom, hogy az oviban legyél, nem lesz gondom veled." Nehogy akaratodon kívül is félelmet, ellenérzést kelts bennük.
Akárhogy is alakulnak az első hetek, az biztos, hogy nagyon jót fog tenni a közösségbe szokás, a sok élmény és a szakszerű, fejlesztő foglalkozás. De a legjobb az lesz az egészben, mikor egy-egy fárasztó ovis nap után anya és apa kicsit félretolják a teendőiket és beszállnak egy jó kis játékba!
Szerző: Pintérné Mirza Anna pedagógus, grafológus
Fotó: Freepik
Sok kisgyermeknél jelentkezik hasfájás, sírás vagy szorongás az iskolába indulás előtt. De vajon mi áll a háttérben, és hogyan segíthetünk?
Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke az iskola előtti estén vagy reggel hasfájásra panaszkodik. A gyerekek ilyenkor gyakran annyira izgulnak a következő nap miatt, hogy a feszültség testi tünetekben jelenik meg.
Ez lehet teljesen ártalmatlan, átmeneti szorongás – ugyanaz a fajta izgalom, amit egy felnőtt is érez egy új munkahely vagy egy fontos feladat előtt.
A szorongás sokféleképpen mutatkozhat meg, de ezek a legtipikusabb tünetek:
- Nehéz elalvás vagy gyakori ébredés
- Fáradékonyság
- Ingerlékenység
- Figyelemzavar, nyugtalanság
- Izomfeszülés, gyomorfájás
- Ritkábban pánikszerű tünetek: remegés, szapora szívverés, légszomj
A gyerekek sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy félnek vagy aggódnak – helyette „csak” fáj a hasuk.
A szorongás oka lehet nagyon egyszerű is. Sok gyerek egyszerűen csak hiányolja a szüleit, és nehezen viseli a hosszú távollétet.
Máskor egy apró konfliktus, egy baráti vita vagy egy közelgő dolgozat okozza a feszültséget.
Természetesen fontos kizárni a fizikai okokat, illetve megvizsgálni, hogy történt-e bármi olyan dolog, ami miatt fél bemenni a közösségbe. Például csúfolódás, bántalmazás, konfliktus a társaival, vagy a tanárokkal.
Ha ezeket kizártuk, akkor nagy valószínűséggel szorongás, legfőképp szeparációs szorongás áll a háttérben. Természetesen a szorongást is nagyon komolyan kell venni, és mindenképpen kezelni kell.
Amikor egy gyermek reggelente hasfájással, szorongással indulna iskolába, a legfontosabb, hogy biztonságban érezze magát. A szülő támogatása, őszinte figyelme és a nyugalma sokkal többet számít, mint bármilyen különleges módszer.
- Beszélgessünk vele a következő napról
Sokat segít, ha a gyerek tudja, hogy iskola után valami kellemes dolog vár rá. Nem kell nagy programra gondolni: egy közös séta, egy kis játék vagy egy kedvenc nasi is elég ahhoz, hogy a másnap ne tűnjön olyan félelmetesnek.
- Hozzuk elő a pozitív élményeket
Érdemes felidézni, mi volt aznap jó az iskolában: egy vicces osztálytárs, egy kedves tanári megjegyzés vagy egy jól sikerült óra. Ezek a kis emlékek segítenek ellensúlyozni a félelmeket.
- Beszéljük át, mi okozhatja a feszültséget
Ha dolgozat közeleg, ha valaki megbántotta, vagy ha valami miatt bizonytalan, fontos, hogy elmondhassa. A gyerekek sokszor már attól megkönnyebbülnek, hogy kimondhatják, ami nyomasztja őket. A szülő pedig segíthet abban, hogy a helyzet ne tűnjön kezelhetetlennek.
- Adjunk neki érzelmi kapaszkodót
Egy családi fotó a zsebben, egy apró üzenet a tízórais dobozban vagy egy kedves rajz a táskában olyan apróság, ami egész nap erőt és biztonságos kapaszkodót adhat.
Kisebb gyerekeknél az is sokat jelent, ha a szülő néha beugrik olvasni a csoportba vagy együtt ebédel velük – de ezt mindig a gyermek érzékenységéhez igazítsuk.
- Legyünk türelmesek és figyelmesek
A gyerekeknek nem mindig megoldásra van szükségük, sokszor csak arra, hogy valaki meghallgassa őket. A szülő nyugodtsága, támogatása, a teljes elfogadás, a közös beszélgetések és az esti összebújások sokszor többet érnek, mint bármilyen tanács.
A reggeli hasfájás gyakran a gyermeki szorongás egyik legártatlanabb, mégis leggyakoribb jele. A jó hír az, hogy a legtöbb esetben idővel elmúlik, és a szülői odafigyelés, szeretet és következetesség sokat segít.
A gyerekek néha egyszerűen csak minket szeretnének kicsit közelebb tudni magukhoz – és ez teljesen rendben van.
Amennyiben nem múlik, akkor fontos szakember segítségét kérni!
Fotó: Freepik
A túl sok képernyőidő káros hatással lehet a gyerekek alvására, figyelmére és egészségére. Mutatunk 60 szuper képernyőmentes nyári programot, amelyek mozgásra, játékra ösztönöznek és valódi közös családi élményeket teremtenek.
Egyre több időt töltenek a gyerekek képernyő előtt
A digitális eszközök ma már a mindennapjaink részét képezik, és sok családban természetesnek számít, hogy a gyerekek szabadidejük jelentős részét televízió, tablet, telefon vagy számítógép előtt töltik. Bár a technológia számos előnnyel jár, a túlzott képernyőhasználat komoly kockázatokat is hordoz.
Kutatások szerint a túl sok képernyő előtt töltött idő összefüggésbe hozható alvásproblémákkal, figyelemzavarral, mozgásszegény életmóddal és az elhízás fokozott kockázatával. Erről itt olvashatsz részletesebben >>
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyermekek fejlődő idegrendszerére is nagyon rossz hatással van a túlzott digitális ingerterhelés.
A gyerekeknek szükségük van a mozgásra, a szabad játékra, a természet felfedezésére és a személyes kapcsolatokra. A nyár pedig tökéletes alkalom arra, hogy egy kicsit háttérbe szorítsátok a képernyőket, és közösen élményeket gyűjtsetek.
Érdemes akár heti egy képernyőmentes napot bevezetni, vagy kijelölni olyan területeket az otthonban – például az étkezőasztalt vagy az autót –, ahol sem a gyerekek, sem a szülők nem használják a telefonjukat.
Ha elfogytak az ötletek, inspirálódjatok az alábbi listából!
- Piknikezzetek a szabadban
- Ugráljatok pocsolyákban egy eső után
- Menjetek úszni
- Készítsetek papírrepülőt vagy papírhelikoptert, és versenyeztessétek őket - itt találsz pontos leírást az elkészítéshez
- Grillezzetek virslit vagy hot dogot
- Készítsetek sült pillecukros finomságot
- Gyártsatok házi gyurmát - itt találsz receptet hozzá
- Fogjatok be bogarakat, és figyeljétek meg őket közelről
- Tartsatok családi pikniket a parkban
- Menjetek egy nagy sétára
- Készítsetek rajzokat vagy vezessetek nyári naplót
- Nézzetek meg egy helyi sportmérkőzést
- Fújjatok óriási szappanbuborékokat - itt találsz házi szappanbuborék készítéshez receptet
- Rajzoljatok járdára színes krétákkal
- Készítsetek közösen saját mesekönyvet
- Fessetek kavicsokat - itt találsz kavicsfestéshez mintákat
- Ültessetek virágokat vagy zöldségeket.
- Táncoljatok az esőben
- Fedezzetek fel egy olyan játszóteret, ahol még nem jártatok
- Játsszatok a kerti locsolóval
- Készítsetek papírlegyezőket
- Állítsatok fel limonádés standot
- Süssétek meg együtt a kedvenc süteményeteket - itt találsz mondókákat sütéshez-főzéshez
- Keressetek csillagképeket az éjszakai égbolton
- Szervezzetek természetjáró kincskeresést
- Verjetek sátrat a kertben, és táborozzatok
- Készítsetek házi fagylaltot vagy jégkrémet
- Építsetek kuckót, és olvassatok benne
- Másszatok fára, ha biztonságos körülmények között megoldható
- Menjetek horgászni
- Készítsetek sárpitét vagy sárkonyhai „remekműveket”
- Kerékpározzatok együtt
- Játsszatok egyszerű matematikai vagy kártyajátékokat
- Homokozzatok
- Figyeljétek meg a pillangók életét és fejlődését
- Labdázzatok, dobjatok és kapjatok el labdát
- Játsszatok ugróiskolát
- Kosárlabdázzatok
- Nézzetek meg egy helyi felvonulást vagy rendezvényt
- Építsetek erődöt pokrócokból vagy ágakból
- Próbáljatok kavicsot pattogtatni a víz felszínén
- Készítsetek karkötőt virágokból vagy fűszálakból
- Játsszatok „Kacsa, kacsa, gúnár” játékot a szabadban
- Mossátok meg a kerti játékokat egy vödör vízben
- Pihenjetek egy függőágyban
- Gyűjtsetek leveleket, köveket és tobozokat, majd számoljatok velük
- Készítsetek madáretetőt vagy madárházat
- Építsetek tündérházat természetes anyagokból
- Játsszatok kerti baseballt vagy ütős labdajátékot
- Látogassatok el egy múzeumba
- Ugrókötelezzetek - itt olvashatod el, hogy mennyi mindent fejleszt az ugrókötelezés
- Nézzetek tűzijátékot
- Készítsetek friss eperlimonádét
- Szedjetek bogyós gyümölcsöket, és főzzetek belőlük lekvárt
- Írjatok levelet egy barátnak vagy rokonnak
- Süssetek pillecukrot tábortűznél
- Látogassatok el egy termelői piacra
- Játsszatok kincskeresős bújócskát a kertben úgy, hogy egy játékot kell megtaláln
- Készítsetek házi pizzát friss zöldségekkel
- Rendezzetek otthoni pizsamapartit
Nem kell túlgondolni és túl sok programot szervezni!
Nem szükséges minden nap különleges programot szervezni. Sokszor a legegyszerűbb tevékenységek – egy séta, egy biciklizés vagy egy közös piknik – jelentik a legszebb gyerekkori emlékeket. A lényeg, hogy a gyerekek mozoghassanak, felfedezhessenek, alkothassanak és együtt lehessenek a családjukkal.
A képernyők helyett adjunk nekik minél több valódi élményt – ezekre fognak emlékezni évekkel később is.
Fotó: Freepik
Szülők lapja
